Amikor magyar ügyet támogatunk, nem a románok ellenében tesszük, hanem abból a meggyőződésből, hogy adott kérdésben szerepet kell vállalnunk – reagált lapunk érdeklődésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Bákó megyei Dumitru Mărtinaş Egyesület elnökének az egyik helyi román nyelvű napilapban közzétett közleményére.
Gheorghe Bejan azt állítja, Antal Árpád a helyi adófizetők pénzét románellenes programra kívánja fordítani azáltal, hogy együttműködést tervez a moldvai csángó falvakkal.
Az együttműködés gondolata egyébként nem előzmény nélküli, korábban Ferencz Csaba MPP-s tanácstag kezdeményezte, az önkormányzat vegyen részt a csángó gyermekek taníttatását támogató Keresztszülő-programban.
A Dumitru Mărtinaş Egyesület, amely a csángók román eredetének bebizonyításában évek óta együttműködik a Ioan Lăcătuşu vezette sepsiszentgyörgyi Európai Tanulmányi Központtal, tiltakozik a közösségnek csángóként való megnevezése, illetve Csángóföld létezése ellen, és felhívja a figyelmet arra, hogy a román adófizető pénzén románellenes programot kíván támogatni Sepsiszentgyörgy polgármestere. Gheorghe Bejan említett közleménye is azt igazolja, hogy mennyire fontos szerepet vállalniuk a csángó kérdésben – véli Antal Árpád, aki szerint a támogatást a csángó közösség igényeire fogják építeni, azzal segítenek, amire szükség van.
"A szóban forgó bákói civil szervezet megalakulása óta támadja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, alaptalan vádait nem vesszük komolyan" – reagál a közleményre Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője. A Mărtinaş egyesület elnöke azt állítja, Moldvában erőszakkal vezették be a magyar nyelv oktatását egyes falvakban, ahol a tanárok azt hangoztatják a gyermekeknek, hogy magyar identitásúak, ezzel félrevezetik, valóságos "identitáskrízisbe" kergetik őket. Gheorghe Bejan felszólítja a parlamentet, vizsgálja ki a román gyermekek magyar nyelvű oktatását Moldvában, és tegye meg a kellő intézkedéseket, mert ami ott történik, "annak súlyos következményei lesznek".
A 2000-ben indult magyar oktatási programban jelenleg huszonegy faluban 992 gyermek jár az állami iskolában tartott magyar órákra – szó sincs magyar tannyelvű iskolákról, ahogy ezt Bejan félrevezetően állítja –, és közel ennyien magyar nyelvű délutáni foglalkozásokon vesznek részt. Hogy a csángók mennyire nincsenek "identitáskrízisben", jelzi az, hogy "a szülők nem kértek egyebet az iskolába benyújtott kérvényeikben, mint hogy gyermekeik tanulhassanak írni-olvasni azon a nyelven, amit ez a közösség beszél" – mondta lapunknak Hegyeli Attila.
