A jogszabály kutyamenhelyek létrehozására kötelezi az önkormányzatokat, ahol legalább harminc napig tartják a befogott állatokat. További sorsukról, szabadon engedésükről, ivartalanításukról, megőrzésükről, esetleges elaltatásukról a lakosság véleményének megkérdezése után dönthetnek. A jogszabály várható hatásairól, a kóbor kutyák okozta problémák megoldási lehetőségeiről a törvény kezdeményezőit és háromszéki polgármestereket kérdeztünk.

A törvény színe és fonákja
Nem tökéletes a kóbor kutyákkal szembeni eljárást szabályozó törvény, de mégis jobb, hogy megszavazták, bizonyos védelmet nyújthat az elhagyott állatoknak – nyilatkozta Édler András RMDSZ-es képviselő. A szenátusból jó törvény érkezett a képviselőházba, ám ott a bukaresti demokrata-liberális prefektus lobbija érvényesült, és "kiherélték" azt, annyi maradt benne, hogy a kutyákat meg kell ölni – magyarázta. Állatvédők is megkeresték, és a javaslatok alapján kidolgoztak egy sor módosítást. Egyik fontos változás, hogy a befogott kutyákat nem 15, hanem 30 napig kell a menhelyen tartani, így kaphatnak esélyt arra, hogy gazdira találjanak. Elérték a menhelyek hosszabb nyitva tartásának kötelezését, illetve azt, hogy az állatokat csak akkor ivartalanítják, ha gazdára találtak. Édler fontosnak tartja a decentralizációt is, azazhogy minden településen a lakosság megkérdezésével döntenek arról: az állatokat ivartalanítják, és visszaengedik az utcára, vagy elaltatják. Az eredeti változat szerint 15 nap után kötelező lett volna a befogott ebek elaltatása. Ered­ményként könyveli el, hogy a civil szervezetek az eljárás bármelyik szakaszát figyelemmel követhetik. Nemcsak segíthetnek, de ellenőrizhetik a bánásmódot is. Édler elmondta: ez azért fontos, mert rengeteg a visszaélés, a gyógyszereken, élelmen takarékoskodnak, s az is előfordul, hogy elaltatás helyett fejbe vágják a kutyákat.
Az RMDSZ-es képviselő hangsúlyozta: mindezek ellenére nem szavazta meg a jogszabályt, tartózkodott, mert úgy értékelte, néhány fontos kérdés megoldatlan maradt, például nem sikerült gátat vetni a "kóbor kutyák utánpótlásának". Szerinte az jelentené a megoldást, ha megakadályoznák a nem fajkutyák szaporodását, kötelezővé tennék ivartalanításukat, ha erre nem hajlandó a gazdi, jelentős adóval sújtanák. Kifogásolja azt is, hogy a legnagyobb kormánypárt rendkívüli kóbor­kutya-ellenes hangulatot gerjesztett.
Egységes fellépés szükséges
Vicces, hogy a kormánynak kell megmondania, egy helyi ügyet miként kezeljenek az önkormányzatok, ennek ellenére jó, hogy végre megszületett a kóbor kutyákra vonatkozó törvény, most már csak egységes fellépés kell országos szinten, és legfennebb tíz év alatt megoldható a gazdátlan ebek kérdése – véli Antal Árpád, Sepsiszent­györgy polgármestere.
Ebben az ügyben Sepsiszentgyörgy előbb tart, mint más önkormányzatok vagy akár a parlament, hiszen a szépmezői menhely működtetésével nagyjából kezelni lehet a városban a kóborkutya-jelenséget, mostanára az utcákon mintegy háromszáz kóvályog, bár ezek zöme is "közösségi kutya", azaz némely kisebb közösség eteti őket – mondta el a polgármester. Azonban egy település kidolgozhatja a világ legjobb stratégiáját is, az eredménytelen lesz, ha nincs egységes fellépés – többek között ezért is üdvözlendő a törvény megjelenése – fűzte hozzá. Radikális módszereket is lehet ugyan alkalmazni egy településen, minden gazdátlan eb elaltatása után azonban alig néhány nappal mintegy ötven kilométeres körzetből a kóbor kutyák elfoglalják helyüket. Az állatok elaltatása ezért nem a megfelelő módszer, persze, léteznie kell ennek a törvényes lehetőségnek is, a beteg, agresszív kutyákat valóban el kell pusztítani, a megoldás azonban az ivartalanítás. A lényeg az, hogy az egész országban egyszerre kezdjenek hozzá, és akkor tíz év alatt a kérdés megoldódik – véli.
Példaértékű menhely Szépmezőn
A törvény nem meglepetés, és nem is rossz – az nem jó, ahogy a fővárosi sajtó és némely állatvédők tálalják – állítja a szépme­zői kutyamenhelyet működtető Nez Perce Egyesület vezetője, Horia Kraus, aki maga is hozzájárult a jogszabály kidolgozásához. A nyilvánosság előtt kiélezték az egészet az állatok elaltatására és ivartalanítására, de ez nagyon felületes megközelítése a témának – és arról sem igen esik szó, hogy ez a legdrágább és a legrosszabb megoldás. Egy ivartalanítás önköltségi ára jelenleg 70 lej körül mozog, de ez nem old meg semmit, ha a kutyákat visszaengedik az utcára, hiszen attól az eb még lehet agresszív, és betegségeket is terjeszthet. Az elaltatási költségeket kilóra mérik (a szükséges szerek mennyisége miatt), egy 30–40 kilós állat (például egy farkaskutya) szabályszerű eltüntetése a kötelező hamvasztási költségekkel együtt meghaladja a 200 lejt – magyarázza Kraus, kiemelve, hogy Románia legjobb menhelyével rendelkezünk.
Az eredmények beszédesek: kétévi működése alatt a létesítményben 1110 kutya fordult meg, ebből mintegy 300-at örökbe fogadtak (az arány 25 százalék fölötti, míg Bukarestben 2, Brassóban 4–6), és körülbelül százat – a menthetetlenül beteg vagy pszichikailag sérült egyedeket – elaltattak, szigorú orvosi konzultáció után. A megmenthetőnek látszó példányokat beoltják, kikúrálják, és a legegyszerűbb feladatokra be is tanítják a menhely alkalmazottjai, hogy ezzel is megkönnyítsék elhelyezésüket. Ivartalanítást csak az új tulajdonos kérésére és költségére végeznek.
A Nez Perce Egyesület hetente kétszer jár be a városba (felszerelt gépkocsival), és mindig visznek ki új állatot, de néhány régi lakónegyedi kedvencet nem bántanak – két esetben azt is sikerült elérniük, hogy ezeket a közösségi kutyákat összeadott pénzből beoltsák. Általában javulni látszik a közfelfogás errefelé, egyre gyakrabban jelentenek elhagyott kutyát az egyesületnél, egyre többen keresik fel a menhelyet, és gyermekek is jönnek: tavaly közel 600 diákot hoztak ki a tanítók, az idén egy-egy barátságosabb kutyával iskolalátogatásra mennek az állatvédők. Azt cáfolta, hogy itt eresztenék el a Brassóból begyűjtött ebeket: kovásznai rendszámú kocsiból már látott kitett kölyköket, ezeket inkább a környékbeliek hozzák be a városba, talán a jó sorsukban bízva. Jelenleg 124 négylábú várja az örökbefogadást Szépmezőn.
Barót: politikai ellentétek
Baróton többet beszélnek, mint cselekednek kóborkutya-ügyben, a város lakói pedig maradnak panaszukkal és az egyre szaporodó, nem mindig békés kutyasereggel. Az első kisebb falka hét-nyolc éve jelent meg – azonnal fel is vetették a helyi tanács ülésén. A legutóbbi helyhatósági választásokat követően ismét fellángolt a vita. A tanácstagok Bán Istvánt választották alpolgármesternek, Nagy István városvezető pedig az egyéb feladatok mellett a városközpontban tanyázó falka felszámolását is rá bízta. Bán több milliárd régi lejt kért a kérdés megoldására, Nagy István azonban irracionálisnak és pazarlónak minősítette követelését. A hosszabb ideig tartó csatározás nem vezetett eredményre, továbbra is gondot és bosszúságot jelentettek a lakók számára a kutyák. Idén márciusban dr. Szilágyi-Bartha Gábor és társa, Fazakas Loránd kereste fel a baróti polgármesteri hivatalt magánkutya­menhely létesítésének ötletével. Terveik szerint az erdővidéki önkormányzatok mellett a Hatod környéki és a közeli Brassó megyei településeket is bevonják, s közös erővel működtetik a telepet.
Bár nem tartja magát kutyaellenesnek, Nagy István polgármester örvend, hogy a kormány a napokban elfogadta az állatvédők által oly sokat vitatott törvényt. Úgy véli, így szabadabb kezet adnak a sokakat foglalkoztató kérdés megoldására, de a kutyák sorsának rendezésében szerepet kell vállalniuk a polgároknak is. "Az elmúlt esztendőkben a szépmezői egyesülettel, de Brassó és Maros megyei kutyamenhelyeket működtetőkkel is felvettük a kapcsolatot, s érdeklődtünk, miként helyezhetnénk el a Baróton élő mintegy harminc és a falvakon található, megközelítőleg tíz-tizenöt kóbor kutyát. Több lehetséges megoldás felmerült, de mindegyik nagyon sokba került volna, hiszen gondozásukat nekünk kellett volna fedeznünk, márpedig az havi több ezer lejt tett volna ki, illetve meglehetősen korlátolt ezen helyek befogadóképessége is" – magyarázta.
Mint mondta, támogatást ígért dr. Szilágyi-Bartha Gábornak, de megfelelő helyet, ahol beruházását végrehajthatná, még nem sikerült találni. "A Technika-telep lenne a legmegfelelőbb, ahol a menhelyet ki lehetne alakítani, de sajnos még nem jutottunk az épületek birtokába" – mondotta a városvezető. Hamarosan újra előterjeszti az állatorvosi rendelő melletti terület eladásáról szóló határozattervezetet, amelyet az RMDSZ-frakció többször leszavazott. Reményei szerint a szövetség is beleegyezne a terület eladásába, ha dr. Bálint Antal vállalná, hogy a tizenkét áras terület egy részén kisebb menhelyet alakít ki. "Talán az RMDSZ újragondolná álláspontját, s hozzájárulna, hogy meglegyen a terület eladásához szükséges kétharmados támogatás. Jót tennének azzal is, ha nem gördítenének további akadályt a rendelő bővítése elé, ráadásul a kóbor kutyákról is gondoskodnánk" – mondotta.
Idegen ebek Kovásznán
A kóbor kutyákra vonatkozó új törvény nem befolyásolja kedvezőtlenül a befogott gaz­dátlan ebekkel való bánásmódot – vélekedik Kovászna polgármestere, Lőrincz Zsigmond. A befogott kutyákat továbbra is harminc napig tartják a városszéli menhelyen, ha gazdájuk ezután sem jelentkezik, átadják egy brassói szakcégnek. A menhelyen gondosan bánnak az állatokkal, ott nem fogják elpusztítani azokat.
A harminc kutya ellátására alkalmas menhelyen jelenleg is vannak befogott ebek. Legutóbb két héttel ezelőtt szedték össze a kóbor kutyákat, azóta viszont újabbak jelentek meg. A polgármester szerint a környező településekről is hordják Kovásznára a gazdátlan ebeket annak reményében, hogy itt a menhelyre kerülnek. Ezért ezentúl a rendőrök is vigyáznak, hogy ne engedjenek szabadon más helységekből szállított kóbor kutyákat.
Zabola polgármestere, Ádám Attila is úgy látja, időnként idegen kóbor kutyák jelennek meg a településen. Az viszont nem igaz, hogy a környező falvakból Kovásznára vinnék a kóbor ebeket, inkább a szakcégek engedik szabadon a más településeken befogottakat – mondta az elöljáró. Szerinte a kutyáknak nincs helyük az utcákon: aki szereti az állatot, tartsa otthon, gondozza, etesse.
Kézdivásárhely: bevonják a civileket
Kézdivásárhelyen nem cél a kóbor ebek elaltatása, a városvezetés számára az a legfontosabb, hogy a kérdést a lehető leghumánusabban kezeljük – szögezte le Rácz Károly polgármester. Mint mondta, az önkormányzat szakmai segítséget kért a Székely Kutyaklub Egyesülettől, elviekben meg is állapodtak kutyamenhely létesítéséről és annak működtetéséről. Ezt partnerségi szerződés révén kívánják megvalósítani. A menhely minden valószínűség szerint a volt fás vállalat mögötti területen működik majd. "Az együttműködési szerződés tervezetét a decemberi tanácsülésen terjesztjük az önkormányzat elé. Kézdivásárhelyen nem tervezünk népszavazást a kérdésről" – magyarázta Rácz. A város területén és a környező falvakban egyébként több százra tehető a kóbor ebek száma, pontos adatokkal nem tudott szolgálni.
Forró Béla, a Székely Kutyaklub Egye­sület elnöke kifejtette: a 46 aktív tagot számláló klubot a nyár folyamán alapították. Felkeresték a városházát, és felajánlották szaktudásukat a kóbor kutyák kérdésének kezelésében. "Kutyaszerető embereket kerestünk fel, és a szépmezői kutyamenhely vezetőjével is kapcsolatba léptünk, aki felajánlotta a segítségét. Arra a döntésre jutottunk, hogy klubunk mellett megalakul egy másik, mely kimondottan a menhelyet fogja működtetni, előteremti a szükséges anyagi forrásokat" – fejtette ki. Oláh Zoltán, az egyesület alelnöke hozzáfűzte: a szponzorokkal történt egyeztetés után döntöttek a külön egyesület bejegyzéséről, amely a befogott ebek megmentésével, gyógyításával foglalkozik. Az új egyesület iratait eljuttatták Bukarestbe, várják a jóváhagyásokat.

Összeállításunk szerzői:

Bokor Gábor, Demeter J. Ildikó, Farkas Réka, Hecser László, Iochom István, Váry O. Péter