Barót a legmagyarabb városok között

2011. november 25., péntek, Közélet

Az október végi népszámlálás végleges, de nem hivatalos adatai szerint az erdővidéki kisváros lakosságának 95,87 százaléka magyar nemzetiségű – tájékoztatott Nagy István, Barót polgármestere. A székelyföldi tendencia ott is érvényesült, a lakosság száma csökkent, ám a magyarok aránya nőtt a tíz évvel ezelőttihez képest.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az összeírásból kiderült, Barótot – a várost és a hozzá csatolt öt kis falut – 8996-an lakják, folyamatosan 8570 személy él ott, több mint négyszázan állandóan külföldön tartózkodnak vagy egyetemisták – ismertette a polgármester. A magyar nemzetiségűek száma 8216 (95,78 százalék), a románoké 237, romának százan vallották magukat, kilencen németnek, és nyolcan sorolták nemzetiségüket az egyéb kategóriába. Nagy István kiemelte, tudomása szerint a Hargita megyei Szentegyháza után Barót a legmagyarabb erdélyi város.
Összehasonlítva a mostani adatokat a tíz évvel ezelőttiekkel: akkor valamivel kisebb, 95,6 százalékos volt a magyarok aránya. Az összeírás során az is kiderült 8315-en (97,02 százalék) magyar anyanyelvűnek vallották magukat, 229-en románnak, 13-an romának és hatan németnek.
Nagy István felhívta a figyelmet a romák alacsony számára, hangsúlyozta, többen vannak, mint ahányan annak vallották magukat, de számuk nem haladja meg a 450-et.
A vallási megoszlás a következőképpen alakult Erdővidék központjában: legtöbben 4082 (47,65 százalék) reformátusok, de él itt 2508 (29,27 százalék) katolikus, 1423 unitárius (11,61 százalék), 223 (2,6 százalék) ortodox és 3,86 százaléknyi más vallású. Az elmúlt tíz év alatt legnagyobb mértékben a katolikusok száma apadt, legkisebb arányban pedig a reformátusoké – mondta el a polgármester.
A népszámlálási adatok tükrében azt is kiemelte, a megye és az ország vezetőinek felül kellene vizsgálniuk eddigi politikájukat, mert országutak hiányában, járhatatlan megyei utakkal Barót halálra ítélt. Szerinte az RMDSZ szándékosan sorvasztja el Erdővidéket, Barótnak nem hajlandóak pénzt utalni, az elmúlt nyolc év alatt a kormány tartalékalapjából összesen 443 000 lejt kaptak, a megyei elosztásban 43. helyen szerepelnek, még a megyei önkormányzat is jóval többet kapott, mint ők – fejtette ki a polgármester.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-11-25: Máról holnapra - Csinta Samu:

Kárpát-medencei házi feladat

A várakozásnak megfelelően központi kérdés volt a kettős állampolgárság ügye a budapesti Magyar Állandó Értekezleten.
2011-11-25: Közélet - :

Magyar állandó értekezlet Magyarország ­támogatja az autonómiát

Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor tegnap, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik ülésének zárónapján.