Az összeírásból kiderült, Barótot – a várost és a hozzá csatolt öt kis falut – 8996-an lakják, folyamatosan 8570 személy él ott, több mint négyszázan állandóan külföldön tartózkodnak vagy egyetemisták – ismertette a polgármester. A magyar nemzetiségűek száma 8216 (95,78 százalék), a románoké 237, romának százan vallották magukat, kilencen németnek, és nyolcan sorolták nemzetiségüket az egyéb kategóriába. Nagy István kiemelte, tudomása szerint a Hargita megyei Szentegyháza után Barót a legmagyarabb erdélyi város.
Összehasonlítva a mostani adatokat a tíz évvel ezelőttiekkel: akkor valamivel kisebb, 95,6 százalékos volt a magyarok aránya. Az összeírás során az is kiderült 8315-en (97,02 százalék) magyar anyanyelvűnek vallották magukat, 229-en románnak, 13-an romának és hatan németnek.
Nagy István felhívta a figyelmet a romák alacsony számára, hangsúlyozta, többen vannak, mint ahányan annak vallották magukat, de számuk nem haladja meg a 450-et.
A vallási megoszlás a következőképpen alakult Erdővidék központjában: legtöbben 4082 (47,65 százalék) reformátusok, de él itt 2508 (29,27 százalék) katolikus, 1423 unitárius (11,61 százalék), 223 (2,6 százalék) ortodox és 3,86 százaléknyi más vallású. Az elmúlt tíz év alatt legnagyobb mértékben a katolikusok száma apadt, legkisebb arányban pedig a reformátusoké – mondta el a polgármester.
A népszámlálási adatok tükrében azt is kiemelte, a megye és az ország vezetőinek felül kellene vizsgálniuk eddigi politikájukat, mert országutak hiányában, járhatatlan megyei utakkal Barót halálra ítélt. Szerinte az RMDSZ szándékosan sorvasztja el Erdővidéket, Barótnak nem hajlandóak pénzt utalni, az elmúlt nyolc év alatt a kormány tartalékalapjából összesen 443 000 lejt kaptak, a megyei elosztásban 43. helyen szerepelnek, még a megyei önkormányzat is jóval többet kapott, mint ők – fejtette ki a polgármester.