Hazahozni elszármazott tudósainkat, alkotóinkat és könyves embereinket, illetve fórumot teremteni, munkára serkenteni, bátorítani és megismertetni az itthon dolgozó értékteremtőket – többek között ezek az Erdővidéki Közművelődési Napok szervezőinek legfontosabb célkitűzései.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület vezetője, Demeter László szerint idén is tudták teljesíteni küldetésüket, a régió több száz érdeklődőjének biztosíthattak igazi kulturális élményt.
Demeter László véleménye szerint rendezvényük azért népszerű már tizenkilenc esztendeje, mert a tovább gondolkodásra serkentő előadások és a szórakoztató műsorok elegyednek, elég változatosak ahhoz, hogy fiatalabbat, időset egy-egy délután erejéig lekössenek. "A munkájuk ismertetésére felkért, erdővidéki gyökerekkel rendelkező előadók lelkesen vállalják a tudománynépszerűsítő feladatot. Hasonlóképpen szívesen mondanak igent, akiknek kutatási területük érinti a tájegység múltját és jelenét, ezt pedig érzi az egyesület munkája iránt fogékony közönség is, s évről évre kitart mellettünk. Kitartásukat idén úgy próbáltuk meghálálni, hogy a Baróthoz és Erdővidékhez ezer szállal kötődő, ragaszkodó Kászoni Zoltán és a közelmúltunk történetét sikeresen kutató Benkő Levente mellé Budapestről dr. Csikány Tamás alezredest, egyetemi docenst nyertük meg előadónknak" – mondotta Demeter.
Az elmúlt esztendőkben a községekben létrejött és egyre erősödő egyesületek bevonásával terebélyesedtek az Erdővidéki Közművelődési Napok: ma már tizenhárom településre jut el programjuk. És nem csak a Barót közvetlen közelében található falvakra figyelnek, hanem a hagyományosan Erdővidék részének számító Brassó megyei, a tömbmagyarság tőszomszédságában a szórványosodás "ízét" már érző Ürmös vagy éppen az alig százötven lelkes Zalánpatak igényeire is. A földrajzilag meglehetősen elzárt kis falu számára ritka közművelődési eseményt jelent, amikor oda látogatnak: általában harmincan-negyvenen is – a maroknyi közösség negyede – részt vesznek a rendezvényen. Kiváló az együttműködésük a kisbaconi Bodvaj Egyesülettel, az olaszteleki Messzelátó Egyesülettel, amelyek nem csak az események befogadásának körülményeit teremtik meg, hanem ötlettel és kreatív hozzáállással segítenek. Az egyházak és az önkormányzatok segítsége is mindig megbízható támasz, melyek önzetlenül engedik át helyiségeiket, s készülnek a vendégek fogadására.
A 2005-ben alapított Erdővidék kultúrájáért-díjat Demeter azért tartja fontosnak, mert úgy véli, értékteremtő alkotóinkat bátorítani kell, folytassák áldozatos munkájukat, amellyel tájegységünk hírnevét öregbítik. "Legelső kitüntetettünk az a Bodosi Dániel volt, akit bár máig jegyeznek a magyar képzőművészetben, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amelyet munkássága révén megérdemelt volna. Amikor átvette a kitüntetésünket, könnyeivel küszködve köszönte meg, hogy visszavonult élete ellenére nem felejtettük el, hogy gondoltunk rá, és oklevéllel jutalmaztuk. Ez volt az a pillanat, amely megerősített abban, hogy a díjat minden évben ki kell osztanunk. Úgy érzem, az egyesület három tagjából, illetve Erdővidék közéleti szereplőiből álló kuratóriuma jól döntött, amikor Bodosi Dániel, Varga Béla, a Kájoni Consort régizene-együttes, a Sütő család, Egyed Ákos és Kászoni Zoltán után idén az olaszteleki Kósa Bálintnak adományozta az Erdővidék kultúrájáért-díjat. Az elmúlt évtizedekben számtalan metszetben örökítette meg s tette ismertebbé szülőföldjét" – fogalmazott Demeter László.
