A Szabadelvű Kör RMDSZ-platform vezetősége, Bognár Zoltán elnök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Egyed Péter alelnök Távlatok és közelpontok címmel tartott pénteken este a kézdivásárhelyi Vigadóban vitaestet, de arra kevesen voltak kíváncsiak, a jelen lévő tíz érdeklődő fele újságíró volt.
Elsőként Bognár Zoltán a délelőtt folyamán a Nemzeti Liberális Párt megyei vezetőivel folytatott megbeszélésről számolt be. Elmondta: egy kisebb vita alakult ki közöttük, rá kellett jönniük arra, hogy a Szabadelvű Kör ugyanúgy nem ért egyet teljes mértékben a román liberálisokkal, mint ahogy a magyarországi SZDSZ nézeteit sem osztják teljes egészében, nem értettek egyet minden tekintetben, ebből is látszik, hogy a Szabadelvű Kör által vallott nézetek sajátosak. Az autonómia egy kulcsfontosságú kérdés, ebben nem jutottak közös nevezőre a liberális párt képviselőivel – mondta Bognár Zoltán, a platform elnöke –, de reményét fejezte ki, hogy elindult a folyamat, amivel sikerül bevinni az autonómia ilyenfajta értelmezését a román köztudatba. Eckstein-Kovács Péter a kisebb és olcsóbb parlamentről elmondta: az nem is lesz annyira rossz a romániai magyarság parlamenti képviselete szempontjából, mivel ha nyolcvannyolc fős lesz a szenátus, akkor is megmarad hét-nyolc szenátori hely, míg most kilenc van a 137-ből. A képviselőházba számításai szerint tizenöt magyar jutna be egyéni körzetben, öten-hatan pedig listáról, a listára pedig olyan szakembereket lehet majd feltenni, akiket az RMDSZ mindenképp a parlamentben szeretne látni, vagy a szórványmagyarság képviselőinek lehetne így helyet biztosítani a parlamentben. Ha jövőre egyszerre, novemberben tartják a helyhatósági és parlamenti választásokat, ez az RMDSZ-nek előnyt jelent, mert a választás inkább a polgármesterekről fog szólni, és e téren jobban áll az RDMSZ, mint a többi párt. Eckstein-Kovács szerint biztos, hogy az MPP és az EMNP is indít saját jelölteket, mert a páttörvény értelmében ha egy párt két egymást követő választáson nem indul, törlik a pártok listájából. Egyed Péter filozófus azt hangsúlyozta, nagyon fontos lenne a reális gazdasági és kulturális adottságokat figyelembe vevő, hosszú távú közigazgatási átalakítási megoldást találni, amely a romániai magyarok számára a jövőt biztosítaná. Mostanában inkább a székely megyék, a közös székelyföldi régió került előtérbe, ezért nem tudjuk kellő hangsúllyal artikulálni az erdélyi magyarok problémáját, a szórványét, a határ menti tömbét. Erdélyi magyar kérdésről kellene beszéljünk, és azon belül kellene tárgyalni a székelyföldit – vélte a kolozsvári egyetemi tanár. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók elmondták: ha 2012-ben az ellenzéki koalíció nyeri meg a választásokat, szétfaragják az RMDSZ által kiharcolt oktatási törvényt, és nincs semmi garancia arra, hogy nem fog továbbra is változni az oktatási törvény kerete, pedig egy oktatási rendszernek ajánlatos lenne stabilnak maradnia. Eckstein-Kovács azt is kifejtette, hogy az erdélyi magyarság számára a dél-tiroli mintát tartja követhetőnek az autonómia helyi megvalósítása szempontjából. A dél-tiroli térség harminc esztendő alatt a legszegényebből az egyik legütőképesebb gazdasági erejű régióvá vált. Ám ahhoz, hogy autonómia legyen, fel kell mutatni és meg kell értetni annak gazdasági előnyeit az itt élő románokkal és romákkal is. Az erre vonatkozó alkunak a helyi közösségek között kellene megszületnie, és ha az itteni románok és romák is beleegyeznek, hogy legyen autonómia, Bukarest már nem tudna nemet mondani – vélekedett a politikus.
