Aláírás-vadászat
Rendőrségi vizsgálat folyik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláírásgyűjtői ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Hunyad megyei állampolgárok aláírásait hamisították rá a gyűjtőívekre a párt bejegyeztetése érdekében. Szász Péter, az EMNP kezdeményező bizottságának tagja – az egyik gyanúsított – szerint a rendőrség mind a 812 aláírót felkeresi, eddig már több mint száz embert kérdeztek ki az aláírás körülményeiről. A rendőrség három kolozsvári és három dévai személy ellen vizsgálódik. Őket tegnapra rendelték be kihallgatásra Dévára. Úgy tudni, hogy ugyanaz az Adrian Drăghici ügyvéd tett feljelentést ellenük, aki az EMNP bejegyeztetési bírósági tárgyalásába is beszállt a nyáron.
Prefektusi visszakozás
Visszavonja Marius Paşcan, Maros megye kormánybiztosa a nyárádszeredai önkormányzati képviselők ellen indított perét, miután a tanács eleget tett annak a bírósági végzésnek, amelynek értelmében köteles volt kivenni a város leltárából az ortodox egyház tulajdonában levő telket. A prefektus tegnap átvette Tóth Sándor alpolgármestertől és Barabás Loránd tanácstagtól az erre vonatkozó önkormányzati határozatot, valamint a több mint 1100 nyárádszeredai lakos által aláírt jegyzéket is, amellyel a prefektusi nyomásgyakorlás ellen tiltakoznak. Az önkormányzat döntése nem jelenti azt, hogy a telken templom is épülhet, az 1022 négyzetméteres terület ugyanis a törvény szerint továbbra is zöldövezetnek minősül, meg kell őrizni eredeti rendeltetését, így építkezni sem lehet rá.
A brassói elöljárók is célkeresztben
Bűnvádi eljárás indult George Scripcaru, Brassó polgármestere és Ion Gonţea, Brassó megye prefektusa ellen, a korrupcióellenes ügyosztály cinkossággal vádolja őket. A vádirat szerint Gonţeának és Scripcarunak tudomása volt a letartóztatásban levő Ionel Spătarunak, a Brassó Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal volt vezetőjének korrupciós ügyeiről. Spătarut csúszópénz elfogadásával és hivatalbeli visszaéléssel vádolják az ügyészek: októberben érték tetten, amikor hatvanezer eurót vett át egy cégtulajdonostól, aki cserébe egy működési engedélyt kért a hivataltól. A Transindex hírportál értesülése szerint a csúszópénzt Spătarunak a megye prefektusához, Brassó polgármesteréhez, illetve más közhivatalnokokhoz kellett eljuttatnia.
Több pénz, de kevesebb
Az EP elfogadta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve az Európai Szociális Alap pályázatai esetén az EU a korábbi 85 helyett 95 százalékot finanszírozzon hat országban. Az állami támogatási kvóta csökkentése révén Románia 800 millió euróval több pénzhez jutna, a romániai hivatalnokok szerint azonban végül csak 160–170 millió euró többletfinanszírozás érkezik az országba. A részfinanszírozás csökkentését a körülbelül ötezer folyamatban levő uniós projektnél alkalmazzák, ezek összértéke 13 milliárd euró. Az állami hozzájárulás csökkentése némely elemzők szerint pénzügyi támogatásként is felfogható, hiszen ezáltal csökkenne a költségvetési hiány.
