Mintha már nem éreznék annyira magukénak a nagyajtaiak a kétnapos kézművesvásárt: lényegesen kevesebb a kiállító és a kínált termék is, mint a korábbi három évben, üstben nem főzött senki, s a disznóvágás is elmaradt. A program viszonylagos szegénysége annak is betudható, hogy az iskolások közül többen is megbetegedtek, így a néptáncosok és az Áfonya citeraegyüttes fellépését is le kellett mondani.
Gyermekek virgácsot, üdítőt, botra tűzött, cukorba forgatott almát kínáltak, mellettük a felnőttek adventi koszorút, nemezkalapot, -labdát és -táskát, egy lány nyolcadikos testvére által készített faragványokat. A karácsonyvárást megörökítő gyermekrajzok mellett gyöngyök és fülbevalók, szőttesek, sőt, tészta és befőtt is kapható volt. Az iskola egyik tantermében Kovács Géza szobrászművész harminc alkotói év munkáit megörökítő albumának bemutatójára került sor. Szép számban vannak gyermekek is, akiket bevonnak az eseménybe: mondják el és okolják meg, melyik alkotásnak milyen nevet adnának. Némileg játék, de egyúttal a figyelemfelkeltést is szolgálja, hiszen így tudatosul bennük, hogy tőlük függ, a tárgyaknak miként adnak új értéket és életet.
Vasárnap a jó idő sokakat kicsábított a központba, a kirakóvásárba. Nem csoda, hiszen ekkor került sor a rajzverseny kiértékelésére, közös éneklésre nyílt alkalom, majd a Mikulás érkezett ajándékot osztani. Estére pánkó-, csöröge- és kürtőskalácssütés, továbbá sólisztgyurmázás, karácsonyi díszek és képeslapok készítése is szerepelt a programban. Az esemény zárásaként lampionokat eregettek.
