Kiss Manyi idén lenne százéves. A Székely Nemzeti Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a centenáriumi emlékév tiszteletére számos eseményt szervezett (kiállítás a budapesti Vendéglátó-ipari Múzeumban, Pécsett a Poszton, emléktábla Magyarlónán, kiállítás Zágonban és Budapesten az OSZMI-ban). Ezek sorában kiemelkedő a Székely Nemzeti Múzeumban a centenáriumi kiállítás megnyitása.
Zágon és családja mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek, hogy az idelátogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon.
A két múzeumi intézmény immár ötéves együttműködése során számos sikeres kiállítást hozott létre. Ez alkalommal több olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoz nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, az EMKE Szabédi Emlékház, Kónya Ádám muzeológus, a hamburgi Uferini dinasztia, valamint Kiss Manyi unokaöccsének, Kiss Albert és családjának fáradhatatlan munkája révén került napvilágra. A kiállítás a szokásos látványelemeken túl tartalmazza annak a bélyegnek a muszterpéldányát, amelyet a Magyar Posta bocsátott ki a centenárium tiszteletére, és azt is megtudhatjuk, hogy mi volt a színésznő kedvenc játéka: az OKÉ, amit a vállalkozó kedvű nézők a helyszínen ki is próbálhatnak.
"Nagy alkotó volt operettszubrettként, Csehov színpadi megtestesítőjeként, Sarkadi házmestereként egy stúdióelőadásban, vígjátékban, tragédiában, középfajú színműben. Mélyről eredt tragikomikuma özvegy Máknéként Fejes Endre Vonó Ignácában, és a Brecht körül habzó skolasztikus viták idején Kurázsi mamaként schilleri hevülettel vonta kordéját, kevéssel a szubrett szerepkörből való átigazolása után iskolajátékot teremtve az intellektuális erőből, anélkül, hogy sótlanná szikkasztotta volna háborúban hányódó gyermekeit az üzletért föláldozó markotányosnő tragikai alakját"– összegzi néhány sorban színészi játékának költőien tömör foglalatát Molnár Gál Péter, a legbiztosabb ízlésű kritikusok egyike.
Kiss Manyi 1911-ben született Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és férje fogadta örökbe. Boldog gyermekkora volt, amire mindig szeretettel emlékezett vissza. Kisgyermekkorában zongoraművésznőnek készült, de már tizennégy évesen a kolozsvári Izsó Miklós-féle színitanodába járt, első szerepeit is ott kapta. 1928-tól Szegeden szubrett, naiva, komika, statiszta és táncosnő. 1939-ben a Délibáb ezt a hírt közli: "Kiss Manyi, az Andrássy Színház tehetséges művésznője tudvalevőleg pár héttel ezelőtt férjhez ment Uferini, a híres bűvész fiához. Természetes, hogy Kiss Manyi vőlegényétől, majd később férjétől sok mindent megtanult a bűvészetből." A harmincas években a Fővárosi Operettszínház szerződtette, majd a Vígszínházhoz került. 1954-től 1971-ben bekövetkezett haláláig a Madách Színház társulatának tagja volt.
Élete első sorsdöntő sikerét az Operettszínházban aratta 1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság bolondság című darabjában. A korabeli kritika ezt írta: "be kell vallanunk férfiasan, hogy nem volna olyan sikere a darabnak (...), ha nem Kiss Manyi aranyoskodná az egyik jelenetet a másik után. Kiss Manyi ma már fogalom Pesten... Nem volna túlzás, ha a fővárosi Operettszínházat Kiss Manyi Színháznak neveznék el." Vígjátéki szerepeit drámaiak követik, közülük az első Reményik Zsigmond Atyai házában Marika, majd Csehov Három nővérében Olga.
A film világa is felfedezi, több mint száz filmszerepe végigkíséri egész életét. 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott filmbeli megható öregasszonyaiért, "nevetés facsarta könnyeket kapott a kislányért, akit a Kis Színpadon mutatott be mostanában minden este. Hirtzig Jucika 6 éves, Gál Zsigáné 60." (Színház és Mozi, 1954)
Újabb drámai szerepek következnek, 1957-ben Anna Frank naplójában Edit szerepét játssza. 1957-ben Kossuth-díjat kap, majd 1958-ban eljátssza a Kurázsi mama máig is emlékezetes címszerepét.
Kiss Manyi igazi titkait igyekezett felfedni Huszti Péter is:
Azt mindig éreztette és hangsúlyozta, hogy azért más is van a világon, nem csak a színház. Ott van a gyönyörű szülőfalu, Zágon, Marosvásárhely és az erdélyi hegyek. Meg a fák, a virágok, a kutyák, jó ételek...És persze van a színészet is, de ez egy a sok gyönyörűség közül. Ez a sokszínű, teljes életrajongása bűvölt el mindenkit, játszótársakat, nézőket egyaránt... Szerepeit minden érzést, indulatot, fájdalmat, örömet csatasorba állítva a lélek mélyéről hozta fel. Alakításait pontosan keverte ki, a darabból, a figurából, élményeiből, pici testéből, csirkecsontjaiból, összetéveszthetetlen hangjából... Manyika mindent tudott a színészetről, szélsőségekről, de ezen túl vagy e fölött, mestere volt az egy a sok közül kisemberek megformálásának. Noha soha nem méricskélte a szerepek értékét..."
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban ma 18 órakor nyílik a Kiss Manyi-vándorkiállítás. A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár, az EMKE, a www.szineszkonyvtar.hu, valamint a Kiss család dokumentumainak felhasználásával jött létre. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsanna. Fotó, grafikai kivitelezés: Szebeni-Szabó Róbert.
