Az ananász dél-amerikai eredetű trópusi növény, rokona több, a broméliákhoz tartozó szobanövényünknek (pl. neorogélia, billbergia, guzmania stb). A sárgán csíkos szélű ananászt árulják dísznövényként is. Valamennyi bromélia levélzete, valamint központi, többnyire piros buroklevele révén vált kedveltté.
Mi magunk is fejleszthetünk a megvásárolt ananászból szobanövényt. Ugyan eltelhet akár másfél év is, hogy fejlődésnek induljon, de próbálkozni érdemes vele. Mivel nincs magva, csak vegetatív módon szaporíthatjuk. Kb. kétujjnyira "lefejezzük", a központi töve mellől letisztítjuk az ehető anyagot, a csonkot egy-két napig szellős helyen hagyjuk száradni, majd savanyú, tőzeges, homokos földbe tesszük, a levélrózsába öntünk szobahőmérsékletű vizet, az egész cserépre műanyag tasakot húzunk (a párás közeget szereti), és nagy-nagy türelemmel várunk. (Hamarabb lesz növekvő, esetleg termő növényünk a vásároltak sarjnövényéből.)
Európába, majd a többi földrészre is Kolumbusz visszatérte után került, ma már a Hawaii-szigeteken, Tajvanban, Dél-Afrikában, a nyugat-indiai szigeteken, Délkelet-Ázsiában, Új-Zélandon és Ausztrália északi részén nagy területeken termesztik. A banán után a legjelentősebb exporttermény.
Különlegessége a bromelin nevű enzim, amely intenzív fehérjebontó hatású (olyannyira, hogy a hámozását végző munkásoknak védőkesztyűt kell viselniük). Szervezetünkben a húsok emésztésénél játszik szerepet, de a ritkán fogyasztott gyümölcs semmiképp sem ártalmas. Ugyanakkor szénhidrátokban gazdag (12,63 g/100 g), ezeknek java része cukor (9,26 g). Kevés a zsír- és fehérjetartalma, nem éri el az egy grammot. C-vitaminja (36,2 mg/100 g) közepes érték a gyümölcsök sorában, a napi elégségeshez 30 dkg ananászt kell elfogyasztanunk. Tartalmaz jelentősebb mennyiségben B3-, B5- és B6-vitamint, 115 mg káliumot 100 g-ban, valamivel kevesebb kalciumot, magnéziumot, foszfort. A megadott értékek a nyers ananászra vonatkoznak, az üzletekben kapható konzervananász ugyan finom, de cukros lében tartósítják, és a felsorolt hasznos anyagokból is kevesebbet tartalmaz.
Az ananász nem utóérő, ezért éretten szüretelik. Ha túl zöld a külseje, nem érett, ha tövénél lágy, túlérettségről (és romlásnak indulásáról) tanúskodik.
Az ananászt feldolgozva kompótként, bóléban, üdítőként, borként és likőrként fogyasztják. Bromelin anyaga nemcsak a fehérjék lebontásában és az emésztés megkönnyítésében, hanem a vérrögök képződése ellen is hatásos (a fibrint oldja). Energiaértéke nyersen 51 kcal/100 g, a cukrozott ananászkompóté (konzerv) 99 kcal.
