* 1936. december 12-én született Temesváron Balázs Jolán kétszeres olimpiai bajnok magasugró. Édesapja, Frigyes lakatos, édesanyja – leánynevén Bozsó Etelka – háztartásbeli. "Édesapám – vallotta nem is olyan régen a tizenötszörös világrekorder – a magyar hadseregben harcolt, orosz fogságba esett, aztán mivel magyar katona volt, Magyarországra került, és Pesten telepedett le.
Édesanyám egyik testvére Debrecenben, a másik Szegeden élt. Mi édesanyámmal Temesváron ragadtunk, hiába igyekeztünk édesapámhoz, nem mehettünk. Elszakadva egymástól, a rokonoktól, Temesváron kissé idegenként éltük életünket." Jolán édesanyjától tanulta meg a mások iránti tiszteletadást, szeretetet, és ő tanította meg a munkaszeretetre is. Ő és a kedves szomszédasszony, Tóth néni, akinek bizony sokszor segített újságot árulni. Ezt a kis közösséget egészítette ki a másik szomszédasszony, Ernst Lujza, aki ez idő tájt az ország legjobb vágtázója – háromszoros (1946, 1947, 1948) országos bajnok 100 méteren, 1948-ban 200 méteren – és ötpróbázója. Ezek után szinte mondanom sem kell, a kis Jolit Ernst Lujza indította el a világ nagy stadionjai felé. Bizonyítékként álljon itt egy történet: 1948 tavaszának egyik délutánján Lujza meghívta Jolit egy házi "filmvetítésre". A pergő filmszalag az országos bajnokságot és benne Ernst Lujza ötpróbaversenyét elevenítette fel. Amikor a szobában kigyúlt a fény, Joli maga körül látta a filmben ügyeskedők egy részét, többek között egy magas szőke srácot, aki mint a büszke sziklabérceket uraló szirti sas, oly könnyedén, magabiztosan röpködött az egyre csak emelkedő léc fölött. (Ezt már csak zárójelben mondom el, a szőke srác Sötér János magasugró volt, a későbbi férje, aki agyvérzés következtében hunyt el, az agyvérzés előzménye: Ceauşescu tiszt testvére leszidta, megalázta.) Ha neki, mármint a szőke srácnak, sikerült – fogalmazott magában Jolán –, miért ne sikerülne nekem is... Másnap hozzá is látott a magasság meghódításához... Kísérletét siker koronázta. Tizenötször írta át a magasugrás világcsúcsát, 176 cm-ről 191-re emelve azt. Közben nyert két olimpiai (1960, Róma és 1964 Tokió), két Európa-bajnokságot (1958, Stockholm és 1962, Belgrád) és sok-sok országosat. Visszavonulása után a sportvezetésben dolgozott, 1988–2005 között ő volt a Román Atlétikai Szövetség elnöke. Nem kis érdeme van abban, hogy Sepsiszentgyörgyön műanyag borítású pálya épült.
* 1973. december 15-én ért véget Jugoszláviában az V. női kispályás kézilabda-világbajnokság. A bajnoki címet a jugoszláv válogatott szerezte meg, soraiban Csikós Mirjanával és Illés Katival, második helyen a román válogatott végzett két olyan magyar ajkú kézilabdázóval, mint a székelyudvarhelyi Miklós Magda és a marosvásárhelyi Soós Rozália. Na szóval, e világbajnokság díjazási ünnepsége sem zajlott le magyarok nélkül.
* 2007. december első felében rendezte Debrecen az európai úszók rövid pályás kontinensviadalát. Cseh László három Európa-bajnoki címet szerzett 200 m pillangón, 200 m és 400 m vegyes úszásban, a negyedik aranyérem Gyurta Dániel nevéhez fűződik, ő a 200 m-es mellúszásban bizonyult verhetetlennek. Ezüstérmesek: Kis Gergő – 1500 m gyors, Kovács Emese – 200 m pillangó, bronzérmesek: Kis Gergő – 400 m gyors, Mutina Ágnes – 400 m gyors, Verrasztó Evelyn – 200 m vegyes.
l Az 1981. december 14-én véget ért ifjúsági országos birkózóbajnokság Sepsiszentgyörgynek is juttatott három érmet. Az aranyérmet Dobos András szerezte a 65 kg-osok mezőnyében, a két bronzérmet pedig Pethe István (87 kg) és az Iskolás Sportklub csapata vehette át. A szentgyörgyiek további eredményei: 4. helyezettek: Hatos Péter (70 kg), Aurel Şelaru (81 kg), 5. helyezett: Tankó Vince (70 kg).
l 1972. december 12-én megyei bajnokavatásra került sor asztaliteniszben. Mind a férfiak, mind a nők bajnoki címét a Kézdivásárhelyi Építők asztaliteniszezői szerezték meg.
