Ugyan­ezen módon kívánják elfogadtatni a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék bíráinak előléptetéséről szóló törvényt is, amely októberben bukott meg a szenátusban. Emil Boc azzal indokolta a rendkívüli eljárást, hogy idejében tudniuk kell a pártoknak, mikor lesznek a választások. A kormányfő szerint a helyhatósági és a parlamenti választások összevonása legalább húszmillió eurós költségvetési megtakarítást eredményezne a gazdasági szempontból nehéz 2012. esztendőben, és "a részvétel az összevont választások esetében a legjobb". A kormányt az is sürgeti, hogy már az idén hatályba kell lépnie ennek a jogszabálynak, mert hat hónappal a választás előtt már nem módosítható az időpontja. Ez a törvénytervezet csak a választás megszervezésének technikai részleteit tartalmazza, nincs benne szó a választási rendszer módosításáról, az RMDSZ ugyanis csak azzal a feltétellel támogatja a választások összevonását, ha nem csökkentik a törvényhozók számát, és arányos választási rendszer szerint szervezik meg a jövő évi parlamenti választásokat. Boc azonban nem mondott le az egykamarás, kisebb parlamentről, tegnap ismét előhozta, hogy az alkotmánymódosítás során ezt is elfogadhatnák; a kétharmados döntéshez az ellenzék támogatását kérte, amely azonban hallani sem akar róla. Az egyéni választókerületek azonban – a népszámlálás adatai szerint – valószínűleg módosulni fognak: Sulfina Barbu miniszter úgy véli, ezeket később kormányhatározattal fogják megszabni a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottság döntései alapján. A választások összevonását bírálta az Active Watch – Sajtófigyelő Ügynökség nevű civil szervezet, amely szerint a két megmérettetés egyidejű szervezése jelentősen korlátozni fogja a jelöltek audiovizuális médiában való szereplési lehetőségét, s ezáltal sérülni fog a választók tájékoztatáshoz való joga.

Bizalmatlansági indítvány, válaszul
Bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzéki szociál-liberális pártszövetség arra a két törvénytervezetre, amelyet felelősségvállalással kíván elfogadtatni a kormány. A választások összevonását az alkotmánybíróságon is megtámadják, mert az alaptörvény világosan megfogalmazza, hogy a helyi választottak mandátuma pontosan négy évre szól, és nem hosszabbítható meg. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a felelősségvállalási eljárás helyes, alkotmányos, de a Boc-kormány nem rendkívüli megoldásként él vele, miként azt az alkotmány előírja, "a parlament mára a kormány függelékévé vált", ami "erkölcstelen és antidemokratikus".

Költségvetés IMF-hitel nélkül
Ahhoz, hogy 2012-ben tartani tudják a belső nemzeti össztermék 1,9 százalékának megfelelő államháztartási hiánycélt, elég a belföldi és a külföldi finanszírozás, nem szükséges lehívni a Nemzetközi Valutaalappal és a Vi­lágbankkal kötött megállapodásban rendelkezésünkre álló pénzt – jelentette ki Emil Boc kormányfő tegnap a költségvetési tervezet parlamenti vitáján. Mint mondta, abból a 60 milliárd euróból, amelyet Romániának kölcsön kell kérnie az esedékes tartozások törlesztésére és az 1,9 százalékos deficit finanszírozására, a legjelentősebb rész a Tăriceanu-kormány által 2008-ban hátrahagyott adósságok refinanszírozása. 2012-re nem terveznek bér- és nyugdíjcsökkentést, de a kormánynak kötelessége rendkívül óvatosnak lenni, mert fennáll annak a veszélye, hogy a recesszió visszatér Európába, a deficitnövelő, felelőtlen politikának pedig múzeumba kell kerülnie – nyilatkozta. Beszélt a képviselőknek és szenátoroknak annak szükségességéről, hogy Románia is aláírja az EU által javasolt kormányközi egyezményt, amely korlátozza a költségvetési hiányt és az államadósságokat, enélkül – úgymond – Románia az elszigetelődést kockáztatja. A jövő évi költségvetési tervezet vitája tegnap kezdődött, kétórai heves szónoklatok után azonban félig üres házban, ügyrendi huzavonával folytatódott. Az ellenzék négyezernél több módosító javaslatot készített elő, a kormány azonban csütörtökig el akarja fogadtatni az államháztartási törvényt.