Pénteken, egy szombat hajnalig tartó, éles vitákkal tarkított ülésen, az Európai Unió két vezető gazdasági hatalma, Németország és Franciaország, közös bejelentést tett, miszerint az euróövezet megmentése érdekében az elkövetkezőkben szigorú – az eddiginél elképzelhetetlenül merevebb fiskális politikát kell elfogadni, amely bizonyos tekintetben érinti a tagországok szuverenitását is, hiszen Brüsszel, az új elképzelés értelmében, ellenőrizheti és esetenként, ha úgy látja jónak, meg is változtathatja például a tagországok adórendszerét is.
Hogy ez a fiskális politika megmentheti-e az uniót, kérdéses, de Sarkozy francia elnök és Merkel német kancellár szerint: más út nincsen. A vitában kiderült – miként Sarkozy elnök hajnalban meglehetősen idegesen kifejtette a sajtó képviselői előtt –, hogy a huszonhét tagállam közül Nagy-Britannia és Magyarország nem fogadta el az elképzeléseket. Cameron angol miniszterelnök kihátrálását Angliában is hevesen bírálta az ellenzék és a gazdasági sajtó, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozatából kiderült, hogy Magyarország nem utasítja egyértelműen el a megszorító csomagot, de mivel a szuverenitás kérdését is érinti, tárgyalnia kell a magyar parlamenttel. Szombatra kiderült az is, hogy több ország is ezen az állásponton van, az elfogadás határideje 2012 márciusa, addig tehát látszólag van idő, viszont a megszorító csomag nem tér ki arra az egyes államok számára a szó szoros értelmében létfontosságú kérdésre, hogy előírásai az összes államot érintik-e, vagy csak az euróövezet tagállamait? * A piacokat viszont nem nyugtatta meg az uniós szigorító csomag, s láthattuk, a nagy amerikai hitelminősítő intézetek az utóbbi időben egyre több európai országot minősítenek le, s a szakértők egy részének is az a véleménye, hogy az euró mindenféleképpen összeomlik, a szigorító csomag esetleg csak hátráltathatja ezt, hiszen azzal, hogy több sebességre kapcsolnak a tagállamok, fennáll a szakadás veszélye. Minderre természetesen érzékenyen reagálnak a piacok, s láttuk, hogy az utóbbi időben a piacok bekeményítése s a különböző okokból előálló tőzsdei viharok öt uniós tagállamban is kormányválsághoz vezettek. * Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozatában, majd a magyar televíziónak adott interjújában is kifejtette: mindenképpen új költségvetésre van szükség. Az ellenzék és a különféle pártállású közgazdászok ezt már hetek óta mondják, hiszen a szeptemberben Matolcsy György által előterjesztett költségvetés 265 forintos euróárfolyammal számolt, ami ma már, amikor a forint régen túlhaladta a bűvös 300-as határt, nem áll, s mivel Magyarország, a magyar gazdaság sokban függ a német gazdaságtól, és a német gazdaság is lelassulóban, nem tartható a két vagy másfél százalékos gazdasági növekedés sem. * Közben, mialatt a miniszterelnök a brüsszeli csúcson volt, benyújtotta lemondását Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki legújabb megbízatása szerint a valutaalappal tárgyaló magyar küldöttség vezetője lesz. Lemondását azzal indokolta, hogy a feladatok – a fejlesztésen és az uniós támogatások elosztásán kívül ő felel többek között a magyar–kínai, a magyar–orosz kapcsolatokért is – meghaladják az erejét. * Orbán Viktor szerint viszont, ha le is mond, mindenképpen megmarad miniszteri rangban, hiszen másképp hogyan vezethetné az IMF-fel való, meglehetősen bonyolultnak ígérkező tárgyalásokat?
