Meghalt Kim Dzsong Il
Hatvankilenc éves korában elhunyt Kim Dzsong Il észak-koreai államfő – jelentette tegnap az észak-koreai állami tévé. Kim Dzsong Il 1994 óta volt hatalmon.
Az észak-koreai bejelentés után magasabb készültségbe helyezték a dél-koreai haderőt, Amerika a stabilitás érdekében "szorosan figyeli" a kialakult helyzetet. Az állami hírügynökség közben a "nagy utódnak" nevezte Kim Dzsong Unt, a Kedves Vezető fiát. * Az észak-koreai állami tévé tudósítója azt mondta: az államfő azért halt meg, mert egész életét az embereknek szentelte, és túlhajszolta magát, hírügynökségi közlés szerint a Kedves Vezető egy vonaton halt meg, egyik szokásos vidéki szemleútján, testi és szellemi kimerültség okozta szívelégtelenség következtében. A halál okát a híradás szerint megerősítette a vasárnap elvégzett boncolás. Kim Dzsong Ilt december 28-án helyezik végső nyugalomra Phenjanban, addig nemzeti gyászt rendeltek el. Dzsong Il 1994, apja halála óta volt hatalmon. A hadsereg és a párt elkötelezte magát Kim Dzsong Un támogatása mellett. "Kim Dzsong Un elvtárs vezetésével a szomorúságból erőt és bátorságot kell merítenünk, és felül kell emelkednünk a jelenlegi nehézségeken" – áll a közleményben. "Mély fájdalmunkra túl korán távozott el. Bár Kim Dzsong Il szíve megállt, nemes és tiszteletre méltó nevére és jóindulatára mindig emlékezni fog a hadsereg és a nép" – írta az állami hírügynökség. Phenjanban tegnap reggel az emberek sírva fakadtak, amikor megtudták a hírt, és az állami televízió gyászruhába öltözött bemondónőjének hangja is könnyekbe fúlt, amikor a Kedves Vezető haláláról tudósított.
Kisebbségi helységnevek Szlovákiában
Jóváhagyta a kisebbségi helységneveket tartalmazó, valamint a kétnyelvű ügymenetet szabályozni hivatott kormányrendeleteket tegnap a szlovák kormány – közölték a kabinet ülése után Pozsonyban. A dokumentumokat Rudolf Chmel (Híd magyar–szlovák párt) emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes terjesztette a kormány elé. A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni. A helységnévlista összesen 665 olyan települést tartalmaz, amelyekben magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek.
Az SNS kifogásolja az MKP listáját
Nem érvényes a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) választási jelöltlistája, mert Berényi József pártelnök állítólag már nem szlovák állampolgár, miután januárban magyar állampolgárságért folyamodott – állítja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A nacionalista tömörülés tegnap délelőtt beadvánnyal fordult a központi választási bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet. A választási bizottság délután a beadványt elutasította. "Beadványunk tárgya, hogy véleményünk szerint Berényi József már nem szlovák állampolgár. Nem hozakodott elő semmiféle bizonyítékkal, hogy nem kapta volna meg a magyar állampolgárságot" – jelentette ki Anton Danko, az SNS első alelnöke tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. "Továbbra is rendelkezem szlovák állampolgársági igazolvánnyal, személyazonosságival. Semmilyen olyan jellegű belügyminisztériumi levél utol nem ért, amely szerint elveszíteném a szlovák állampolgárságomat" – reagált a vádakra Berényi József.
Alkotmányellenes jogszabályok
Megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség miatt – közölte a testület tegnap. Mint írták, az egyházügyi törvény az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba. v Megsemmisítette továbbá a büntetőeljárási törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság tegnap hozott határozatában, és alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.