December hideg hónap, ezért oly jeges a hangulat a hokizásban. A legújabb menet a román–magyar meccsen december elsején (!) a 16 év alattiak válogatottjában kezdődött. Egyik román gyerek megszólította három magyar kollégáját, hogy beszéljenek románul.
A három gyerek – eléggé nem elítélendő módon – se szó, se beszéd, törülközőkkel megagyalta őt. Éppen elcsitult a cirkusz, amikor a román és a magyar válogatott összecsapott Csíkszeredában, és előtte elhúzták a román és a magyar himnuszt. A román válogatottban egy fél román (apja román, anyja magyar) és egy ukrán játszik, a többiek, 24-en magyarok. A román válogatott nem énekelte a román himnuszt, csak a magyart dúdolászta. Ez nem volt elég, ráadásul elfújták a székely himnuszt!
Nem tudom, hogy végre már miért nem tudjuk megérteni, hogy aki itt született, itt él, annak kutya kötelessége ismerni és lelkesedéssel dalolni a mindenkori román himnuszt. Ezen a téren nálunk nagy lemaradások lehetnek, ezért most be fogják vezetni, hogy az iskolákban minden hétfőn (de lehet, naponta) elénekeljék.
Az is megoldás lenne, ha minden magyar osztályba betennének egy-egy román gyereket, aki felszólítaná a magyarokat, hogy beszéljenek románul. Ettől javulhatna a magyar gyerekek romántudása és öntudata is. Törvényesíteni lehetne a későbbi Steaua–Csíkszereda meccsen elhangzott rigmusokat, mint például: "Ki a magyarokkal az országból", "Nem akarunk magyarokat Romániában" stb.
Nem volna szabad magyar neveket adni intézményeknek, sportlétesítményeknek, mert azokat nagyon nehéz és ezért hátrányos kiejteni a románoknak. Itt van mindjárt a Vákár Lajos műjégpálya, amit ennyi idő után is úgy írnak le a tekintélyes Adevărul újságírói, hogy Vakas Lajos. De 22 év alatt nemigen láttam helyesen leírni a román sajtóban a Tőkés László nevét, és más magyar politikusét sem. Aki román állampolgár, az román, vagy például aki Ukrajnában született, az ukrán, és kész.
Csak a múlt heti lapszámokban tallózva olvastam a következőket. Cím: A román Attila a fenyők királya. Különben úgy hívják, hogy Szoboszlai Attila, és 520 hektáron karácsonyfákat nevel Szilágy megyében. Aztán azt is olvastam, hogy a világhírű hegedűs és sómen, Edvin Martin ukrán származású, és itt, kérem, kapaszkodjanak meg, mert helyes magyarsággal ezt írták: Csüry Lajos néven az ukrajnai Tiszaújlakon született.
Próbáltam én régen például román egyetemi kollégáimnak, barátaimnak magyarázkodni, mikor előjött a kérdés, hogy mi miért szurkolunk például a magyar labdarúgó-válogatottnak? És bár nagy barátok voltunk, ők, ha a magyar válogatott bárki ellen is játszott, mindig a magyarok ellen drukkoltak. Azt kérdeztem ilyenkor, hogy ha például giurgiuiak lennétek, és úgy döntöttek volna a nagyhatalmak, hogy Giurgiu Bulgáriához tartozzék, akkor ti ettől rögtön bolgárnak éreznétek magatokat, a családban bolgárul beszélnétek, csakis bolgár iskolába járnátok, és ha netán a román válogatott a bolgárral játszana, akkor a bolgárnak drukkolnátok-e?
Tudják, erre mit válaszoltak? Azt, hogy az más, mert ők románok!