A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt, fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek. Az emberi jogi bizottság javaslata alapján az előterjesztés több ponton változott a tegnapi elfogadás előtt. Így bekerült a törvénybe a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló fejezet.

Az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés – a Fidesz–KDNP javaslatára – kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is. Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt – amely az alaptörvény része – tegnap fogadta el az Országgyűlés. A törvény nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődjeit.

Módosították az egyháztörvényt
Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt tegnap fogadta el az Országgyűlés 256 szavazattal 36 ellenében. Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy a szervezetnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell működniük Magyarországon.