Havas jádzómezők, vadak birodalmában
Csak aki friss vizet ivott a Komlós vagy Esztena kútjából, aki látta a vadnyulak táncát a Jádzómezőn az ezer métert meghaladó Szeredőponk tetejéről – a Bodzai- hegyek legmagasabb pontjáról –, csak az tudja igazából, hogy Tündérország darabkája ez a hely. S mert nem vastag a hóréteg, könnyű a vándor lépte. A magasból lelátni Bibarc tetejére, odaképzeljük Jókai megálmodott, kacsalábon forgó várát, hallani lehet, miként kiáltoztak a régiek őrszemei a hegyről, ha közeledett a tatár. S ha elolvad majd a hó a Szeredő-tető déli oldalában, Kukuly pusztáján, fehér szőnyeget terít a látogató lába elé a hóvirág. A télnél maradva, jöjjön a téli történet: Jádzómező. Amikor mifelénk beállnak a fagyok, amikor fúj-süvít a Nemere, s ezüstfényt vet a Hold a tájra, tapsifülesék megmozdulnak, s hogy kissé bemelegedjenek, összegyűlnek az erdei tisztásokon, és fergeteges táncba kezdenek, ugrálnak, játszanak. Ez a nyulak téli játéka, vadászok kedvenc szórakozása, ezért hívják sok háromszéki falu fölött az erdei tisztásokat Jádzómezőnek.
Szacsva patakának keskeny völgye felnyúlik a Bodzai-hegyek szívébe. A csend birodalma ez. Kell is a csend, mert Vad­almafa pusztájától át a Szeredő éléig vadaskert öleli át a völgyet. A sűrű erdőben alig látni, hogy hálókerítés őrzi az ott élő vadakat. A kerítés alsó részén villanypásztor. Fordított a lakatkulcson Damó Dezső vadőr és gondozó, s már benn is voltunk a parkban. Hangjára megmozdult a szunnyadó vad, sejti, hogy kukorica vagy szá­raz lu­cerna, kő­só érkezik. Ked­venc gím­szarvasa nyom­ban ott termett. A muflonokhoz azon­ban fel kellett bak­tatni a hegy oldalába. Csen­desen ül­dögéltek a fák között. Leg­félén­kebbek a vaddisznók, csak dagonyázni, inni jönnek le olykor a völgybe – magyarázza a gondozó.
– Több mint háromszáz hektáron élnek itt az állatok: kárpáti szarvas, vaddisznó, őz és muflon, néhány európai dámszarvas. Örvendünk, mert mind egészségesek, betegség nem ütötte fel a fejét, elhullás nem volt. Szaporodtak is, van szarvasborjú, kis őzikék, malacoztak a kocák.
– Mi büszkélkedhetünk szép, egészséges és változatos vadállományunkkal – mondta kérdésünkre Sárkány Árpád mérnök, az Abies Hunting vadászati és vadállomány-kezelő vállalat igazgatója. – Nálunk érintetlen körülmények között tud élni és szaporodni a vad. A szacsvai vadaskert területe több mint 360 hektár, külső kerítésének hossza 34 kilométer. Tehát óriási területen háborítatlan a vad. Annak ellenére, hogy zárt a környezet, olyan példányokról is tudunk, amelyeket évek óta nem is láttunk. Volt olyan hajtóvadászatunk, hogy medve, farkas, sőt, róka is került a hajtásba, ezek eléggé rejtélyes körülmények között juthattak be a kertbe. Nálunk még úgy lehet vadászni, mint sok-sok évtizeddel ezelőtt, esetleg a műszaki feltételek korszerűbbek. A vadaskert nem más, mint intenzív vadtenyésztés, kvázi természetes körülmények között. Itt tápláljuk a vadat, vigyázunk egészségére, és megvédjük a ragadozóktól. Európai módra, biztonságos körülmények között, aránylag rövid idő alatt itt lelhet szép trófeára, akinek ez az óhaja. Azok az idősek, vagy akiket valamilyen fizikai akadály gátol abban, hogy nagy utakat tegyenek meg, a vadaskertekben hódolhatnak szenvedélyüknek, nem beszélve arról, hogy a gyermekseregek látogatások idején itt ismerhetnek meg számos vadon élő állatot. Célunk az is, hogy minőségi vadat tudjunk majd eladni az egyre sokasodó vadaskertek számára – fejtette ki Sárkány.
Amikor az állatállomány biológiai élettartama eléri a felső határt, csak akkor kerül sor annak kilövésére. Erre valók az évente egy alkalommal szervezett hajtóvadászatok, amelyeket a vadaskertben nem a törvények által előírt vadászati időpontok, hanem a biológiai élettartam határoz meg. Az alkalmi munkákat, a hajtást csak szacsvaiakkal végezteti a cég, az itt szerzett pluszjövedelemért nem kell messzire barangolnia a hely­belinek, s a bérbe vett hatalmas területért járó pénz a környező erdő-közbirtokosságok pénztáraiba jut.
A falu bejárata előtti magaslaton már tető alatt, pirosban a cég európai pályázati alapokból felépült korszerű vadászpanziója. Olyan vendégek vehetik majd igénybe, akik ritkán adódó természeti körülmények között óhajtanak néhány napot eltölteni, s akiknek a vadaskert nyújt majd gyalogosan, de miért ne, szekérrel, lo­vas kocsival, akár szánnal megkö­ze­líthető-elérhető, nem mindennapi látványt. Ha megépül a lovas útvonal, a még csak elképzelt, nagyobb méretű horgásztó, el lehet mondani, hogy a hegyek között meghúzódó Szacsva betagolódik a falusi turizmussal összekapcsolható vadászturizmusba. A falu műemlék temploma, az itt fellelhető bioeledelek, Szacsva várának romjaihoz, a Kispatakra Borzvárához, a közeli Rétyi Nyír rezervátumhoz vezető jelzett turistaösvények látnivalói pedig külön programot jelentenek majd az ide érkező turistának.
Le a falun, le végedes-végig
Istállók melegében csendesen kérődzik a jószág. Tejét helyben kell elfogyasztani, mert semmilyen feldolgozócégnek nem volt jövedelmező elszállítani a faluból. Pedig sejthető, hogy mit jelent a falusi családban a tejpénz. Fazakas Misi bátyánk, aki nyolcvan felé jár, minden állatból tart egy keveset, ennek ez a rendje. Méhei rég beteleltek. Negyven éve ingyen és bérmentesen injekciózza a falu betegeit, annak örvend, ha keze nyomán jobban lesz öreg és gyerek. Ebben a faluban nem rendel rendszeresen orvos.
Elindulunk vízmentén. Ó mennyire ismerem ezt a falut, hányszor jártam be utcáit. Szilvásiné a havat hányja unokájával. Szilvási sulibuszát mossa-takarítja, vakáció végeztével indul járatával, gyerekekkel a rétyi iskolába. Jobbról-balról sok a lakatlan ház, s csak elvétve kandikál ki közülük egy-egy furcsa hétvégi építmény. Déli időben az egyetlen falusi bolt is zárva. Kreculy Zoli református megyebíróval kezet sem tudunk fogni, mert kályháját pucolja-szépítgeti, kormos-fűtőfestékes a keze. Rom­lik szép régi templomunk – mondja –, ha bemegyünk az épületbe, nem biztos, hogy kijövünk belőle. Hetven kepefizető van a faluban. Az egerpataki lelkész szolgál be, tiszteletes Bod Péter. Albisban született, ahonnan Felsőcsernátonba származott a magyar­igeni remete is, a pap-irodalomtörténész Bod Péter! Az iskola régi épülete roskadozik, de nem bontják le, amíg nem épül új helyette. Fájlalják Kelemen Antal igazgató-tanár halálát: ígérte-ígérgette, hogy új iskolát épít a falunak. A téli szünidőben jártunk Szacsván, de azért láttunk egy-egy iskolást-óvodást is. Ők a kultúrház két melléképületében tanulnak. Ott rendeztek be osztálytermet számukra. Van fa, van meleg, van fiatal óvónő-tanítónő, de fogyóban a gyermekek száma. Meddig öregedik még ez a falu? – kérdezzük magunkban, amikor végre egy fiatallal találkozunk az isten háta mögötti településen.
– Volt egy bál a faluban, mi rendeztük, a fiatalság! – újságolta Nagy Pál. – Jól sikerült. Ujjain számolja: vagyunk vagy öten-hatan legénykorúak Szacsván...
Szilvási Zoltán az állattenyésztésben lát némi jövőt. Juhseregre tett szert, azt szaporítja. Gépfel­szere­lése is ezt szolgálja. S mert a tejterméket nehéz értékesíteni, inkább kiszoptatja a tejet a bárányokkal. A bárány biztosabb jövedelem – mondja. Kárát látta már, hogy megindultak a farkasok. Orvul, ravaszul támadnak. Nem elégszenek meg egy juhval, sorra leölik őket. Telkével szemben őzet ejtettek el. Fél óra múlva már csak két lába hevert a hóban.
A rétyi önkormányzat – amelyhez Szacsva is tartozik – kormányhatározatot vár arra, hogy kiegészíthesse a falu bekötőútjának aszfaltburkolatát. A szárazság miatt megcsappant a víz a falu kútjaiban – panaszkodtak. Dálnoki Lajos polgármester elmondta, hogy a bő hozamú Esztena-kút forrás vizét szándékoznának bevezetni. Ha majd lesz ivóvíz, pénzt is kérhetnek a szenny­vízhálózatra. A községi tanács úgy határozott, működtetni fogják 2012-ben is a falu elemi iskoláját, bepótolnak a kiadásokba. A maradék földterületek tulajdonba adásának akadályai felől is érdeklődtünk. Anyagi jellegűek – jött a felelet. Befeje­zésére, a kimérésre topográfust kell alkalmazniuk, ami 2012 egyik nagy gondja lesz.