Székely bestiáriumAjános és a pungáscsürke

2012. január 7., szombat, Kultúra

Akkor már a tanításban megőszült igazgató bácsi majdhogynem toporzékolt dühében.

  • Péter Alpár grafikája
    Péter Alpár grafikája

Ez nem lehet igaz, ilyen nincs, miféle magyar emberek az ilyenek, szinte ugrált a tehetetlen méregtől a katedra mögött, csattogtatott, a naplót dobálta jobbra-balra.
Pedig nem történt semmi, csak az egyik hetedikes fiú pungáscsürkének nevezte az üzletben nagy ritkán kapható, nejlonzacskóba csomagolt, fagyasztott csirkét.
Pungás-, azaz zacskóscsürkének. És románul.
Úgy nézel ki, mint egy pungás- csürke, kiáltotta valakinek, és pont akkor lépett be az igazgató bácsi, hóna alatt a naplóval, és éppen magyarórára.
Egyébként is irtotta, mint gyomot, a román szavakat a tanítványai szókincséből; a közszájon forgó buletin, abonament, borkán, punga használata is főbenjáró bűnnek számított; ám most ez a pungáscsürke egyenesen gyilkosságnak a szemében, a tiszta magyar nyelv megerőszakolásának, keresztre feszítésének.
De nem kegyelmezett a magyarországi rokonok ajánosozásának, apéterezésének, adénesezésének sem, kegyetlenül lecsapott rájuk is, és elítélte, megbélyegezte őket, akárcsak a pósta szót és társait, és egy életre beléverte tanítványaiba, hogy a helyes magyar beszédben nem teszünk névelőt a tulajdonnevek elé.
És most ott állt a hetedikes fiú, egyik lábáról a másikra ereszkedve, egyik kezével a padba kapaszkodva, megszégyenülten.
Ott áll a szerencsétlen a pungáscsürkéjével, kapargatja körmével az iskolapadot, és töri a fejét, hogy mit is tudna mondani az aznapi leckéről, Mikes Kelemenről.
Kinyögi, hogy Mikes ott bujdosott Nagy-Törökországban, annak is a fővárosában, Rodostóban.
Micsoda?, bődüli el magát az igazgató bácsi, és majdnem széttépi a katedrán a piros abroszt. Micsoda?
Fiam, hát hol élünk mi, fiam?
Ro-mániában, nyögi ki a fiú.
És melyik Románia fővárosa?
No, ez jó kérdés.
Csend lesz hirtelen az osztályteremben.
Idegességében elkezd fel és alá sétálgatni az igazgató bácsi.
No, melyik?
A fiún végigfut a víz; nagy, kövér izzadságcseppek jelennek meg a homlokán az erőfeszítéstől, úgy gondolkozik, úgy töri a fejét.
Valaki aztán hátulról megsúgja a választ.
Felcsillan a szeme, és kivágja: Szárazpatak.
Dől az osztály a röhögéstől.
Az igazgató bácsi feje, mint a rák, majd szétrobban a vértől. Csoda, hogy meg nem üti a guta. Szárazpatak a falutól légvonalban, a hegyen át, alig két-három kilométerre található másik kicsi falu.
Bocsánat, hebegi a fiú, mert valahonnan újabb mentőöv, újabb füles érkezett.
Kővár, igazgató elvtárs. Kővár.
Mi?, hörögi az igazgató, és megtántorodik.
Kővár egy másik, Szárazpataktól nem messze levő, szomszédos falu.
Üljön le, fiam, üljön le, ne lássam többé a szemem előtt, fiam, ne lássam többé!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2012-01-07: Kiscimbora - :

Cicamica (népmese)

A cicamica fogott egy egeret. Addig-meddig, míg elszakította a farkát. Elmegy hozzá az egér, azt mondja:
– Adjál nekem farkincát!
2012-01-07: Kiscimbora - :

Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról

Ahogy a madár száll ágról ágra, úgy száll szájról szájra a ma­­gyarok származásának mondája. Az apa elmeséli fiának, az ké­sőbb az ő fiának. Egyszer majd ti is elmesélitek utódaitoknak, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide, ebbe a szép országba.
Hallgassátok meg!