A megyei tanács tegnapi rendkívüli ülésén megállapították a területi-közigazgatási egységek számára az idei költségvetés sarokszámait. Ez nem ment zökkenőmentesen, a vita tárgyát ezúttal is – miként az utóbbi időben igen gyakran – Barót képezte.
A költségvetési törvény értelmében február 5-ig minden közigazgatási egységnek el kell fogadnia saját költségvetését. Legalább tizenöt nappal korábban közszemlére kell bocsátani a tervezetet, hogy bárki véleményezhesse. A megyeháza igyekezett a lehető legkorábban elosztani a tételeket, hogy a községek és városok tervezhessék meg saját költségvetésüket.
Az áfából visszaosztott összeg, valamint a megyéből az államkasszába befolyó személyi jövedelemadó 18,5 százaléka képezte az elosztás tárgyát. Ezeknek 80 százalékát a pénzügyi igazgatóság osztja el központilag megállapított képlet alapján, a fennmaradó húsz százalékot a megyei önkormányzat.
Tamás Sándor tanácselnök ismertette az elosztási kritériumokat. Egyrészt "szolidaritási" elvként a legkevesebb leosztott összeg 150 000 lej. Másik a kiegyensúlyozási elv. Ennek lényege, hogy a pénzügy és a megyeháza által leosztott pénz összesen haladja meg a 300 000 lejt. Eszerint nagyobb összeget kaptak azok a települések, amelyeknek a pénzügy kevesebbet juttatott, így például Esztelneknek az 5000 mellé még 310 000-et, Árkosnak a 11 000 mellé 300 000-et utaltak. Harmadik elv a pályázati önrészek támogatása: azok az önkormányzatok, amelyeknél a leszerződött pályázati összérték meghaladja az egymillió eurót, kaptak még 100 000 lejt. A nagy pályázattal rendelkezők további 250 000 lejhez jutottak. Ezek: Bardoc, Csernáton, Előpatak, Hidvég, Réty és Sepsibodok, melyek uniós pályázatot bonyolítanak le, továbbá Uzon, amely világbanki programban vesz részt.
Az elosztási terv konkrét, leírt alakját látva az MPP-frakció rákérdezett: Barót miért kap ily keveset, azaz a minimális 150 000 lejt? Az elnök elmondta, az ülés előtt a polgármesterekkel való egyeztetésen Nagy István baróti elöljáró kifejtette elégedetlenségét, nyolc évre visszamenőleg felsorolta sérelmeit, végül látva, hogy nem emelik az összeget, arról is lemondott. Természetesen, a barótiakra való tekintettel kiutalják a 150 000 lejt a városnak, mondotta az elnök, hozzátéve, a pénzügy általi elosztásnál egymillió lej jutott Barótnak. Hozzátette még, hogy az erdővidéki város 223 000 lejjel adósa a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnak. Fazakas Tibor önkormányzati képviselő igyekezett azzal érvelni, hogy a barótiak is ugyanolyan adófizető polgárai a megyének, mint mások, nem kellene kivételezni velük, s különben is Barót leépülőben levő kisváros, támogatásra szorul. Tamás Sándor kijelentette: együttműködés nélkül nem lehet haladni. A baróti polgármester nem tud együttműködni sem a megyei tanáccsal, sem a minisztériumokkal, sem a polgármester kollégákkal, a volt tanácselnökkel sem tudott. Egyértelműen a baróti városgazdával van baj, mondotta az elnök, s Kovászna példáját hozta fel. A hasonló méretű város négy évvel ezelőtt ugyanabban a helyzetben volt, mint Barót, ám ott a polgármester együttműködik, pályázatokat gyárt, s a város halad. Baróton a legjobb megoldás új városgazdát keresni – szögezte le az elnök.