Nem egy ember, az állam
A romániai rohammentő-szolgálatot (SMURD) nem egy ember hozta létre, az országból egyetlen ember sem jött pénzzel a zsebében, a rendszert a románok pénzén hozták létre, abból, amit befizettek és be fognak fizetni, és az állam hatalmas erőfeszítéseket tett a kiépítése érdekében – jelentette ki Traian Băsescu tegnapi tévébeszédében. Szerinte a témának az elmúlt napokban történt megközelítése "túlhaladott".
Az államfő hosszasan fejtegette az egészségügyi reform szükségességét, az elmúlt években ötszörösére növekedett ágazati költségvetésből elfolyó pénzeket – szerinte a magánbiztosítók sokkal hatékonyabban ellenőriznék az indokolatlan beutalásokat és bőkezűen osztogatott recepteket –, az ellátás zavarait – falun sokkal később jutnak elsősegélyhez a rászorulók, mint városon, és ezen sok élet múlik –, és finomított előző napi nyilatkozatán. Kedden még ellenezte az egészségügyi törvénytervezetnek a kormány felelősségvállalásával való elfogadását, tegnap már azt mondta, hogy ő maga nem szeretné, és a közvita idejét is rövidnek tartja, már októberben meg kellett volna kezdeni. A törvény elhalasztásával azonban nem ért egyet: ha van megoldás egy létező gondra – és az egészségügyi ellátáson igazán van javítanivaló –, nem lehet ezt egy évig, a választások utánra elnapolni. Băsescu mindenkit arra biztatott, hogy olvassa el a mindössze négyoldalas törvénytervezetet.
Raed Arafat utódja
Andrei Georgescu orvos, a bukaresti sürgősségi egyetemi kórház sürgősségi osztályának főnöke tegnap elfogadta kinevezését az egészségügyi minisztériumi helyettes államtitkári tisztségébe, Raed Arafat helyére. Georgescut a kedden tiszteletbeli tanácsadónak kinevezett Tudor Ciuhodaru, a Románia Haladásáért Országos Szövetség képviselője Ritli László egészségügyi miniszter távollétében mutatta be Emil Boc kormányfőnek. Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez nem túl szokványos eset, és azt jelenti, hogy valószínűleg némelyek korábban tudták, miként zajlanak majd a dolgok. Ritli László egészségügyi miniszter nem vett részt az Emil Boc kormányfő és Tudor Ciuhodaru doktor közötti találkozón, amelyen eldöntötték, ki tölti be a minisztérium államtitkári és államtitkár-helyettesi tisztségeit. Ekkor dőlt el az is, hogy Vasile Cepoi, a Iaşi megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője államtitkárként tevékenykedik majd az egészségügyi minisztériumban; őt is Ciuhodaru ajánlotta. Kedden mindhárom újonnan kinevezett tisztségviselő találkozott Băsescu államfővel.
A magánbiztosítók üzlete lesz
Elutasítja az egészségügyi törvényt a Közpolitikai Intézet (IPP): a magánbiztosítók évi nyolcmilliárd eurós üzletének tekinti, és azzal vádolja a kezdeményezőket, hogy kulcsinformációk nélkül bocsátották közvitára a tervezetet, utóbb pedig miniszteri rendeletekkel és kormányrendeletekkel akarják szabályozni az alapkérdéseket is.
Az intézet közleménye szerint a törvénytervezet központi kérdése a magánbiztosítók számára profitot biztosítani, illetve érdekcsoportok kezére játszani az egész rendszer adminisztrációját, annak vagyonával együtt. Kiemelik, hogy a tervezetből hiányoznak a kulcsinformációk az ellátási alapcsomagról és a vizitdíj alkalmazásának módszeréről. Az intézet szerint az egészségügyi törvény nem a betegek érdekeit képviseli, nem foglalkozik a gyógyítás minőségének javításával, de átláthatatlanul, radikálisan, nagy visszaélésekre lehetőséget adva akarja privatizálni a jelenlegi egészségügyi rendszert; nem készült minimális elemzés sem az intézkedések hatásáról.
Az intézet azt is kéri, állítsák le a folyamatot, amely során Az állampolgárok szükségleteire épülő egészségügyi rendszer című államelnöki bizottsági tanulmányt Románia történelmének legnagyobb privatizációjává alakítsák, hiszen évi ötmilliárd euró biztosítási pénz kezeléséről van szó, amelyhez még hozzáadható két-hárommilliárd euró a másodlagos biztosítási összegekből, illetve a kórházak értéke, amelyeket magántársaságoknak készülnek eladni. Figyelmeztetnek, hogy a tervezet magánkézbe adja a pénzügyi forrásokat anélkül, hogy megállapítaná, kié az orvosi eljárások kezelésének utolsó felelőssége. Ellenzik azt is, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el a jogszabályt, és kérik, hogy a társadalom minden érintett része bekapcsolódhasson a közvitába: a sajtó, a különböző orvos-, beteg-, gyógyszerészszervezetek, hiszen a sürgősségi ellátáson kívül számos, a betegek és orvosok számára fontos előírást tartalmaz a szöveg.
Az intézet azt is megállapítja, a tervezet szerint a román betegnek egyetlen joga marad: ne felejtse el kifizetni egészségügyi hozzájárulását, hogy a biztosítóknak legyen forgótőkéjük; úgy értékelik, a lakosságot félretájékoztatják azzal kapcsolatosan, hogy jelenleg mennyibe kerül a közkórházakban az orvosi ellátás.
