Raed Arafat orvos, a rohammentő-szolgálat alapítója egy héttel lemondása után visszatért az Egészségügyi Minisztérium államtitkár-helyettesi tisztségébe – jelentette be tegnap Emil Boc kormányfő.
A bejelentés azonban nem vetett véget a tüntetéseknek: tegnap ismét számos városban vonultak utcára a tiltakozók, a megmozdulásokon részt vevők száma pedig lassan, de napról napra növekszik. Emil Boc miniszterelnök tegnap egyeztetéseket kezdeményezett a munkáltatók, a civil szféra és a szakszervezetek képviselőivel, ez utóbbiak azonban nem vettek részt a találkozón. A Tanügyiek Szabad Szakszervezete általános sztrájkot helyezett kilátásba január 23-ra.
Visszahívták az orvost
Emil Boc kormányfő tegnapi bejelentése szerint Raed Arafat azt követően döntött visszatéréséről az egészségügyi tárca helyettes államtitkári tisztségébe, hogy tárgyalt Traian Băsescu államfővel is, aki egy héttel korábban élesen bírálta az orvost, kiprovokálva lemondását, most azonban felhívta őt. Arafat azt megelőzően Ritli László egészségügyi miniszterrel is tanácskozott. A távozása nyomán megüresedett helyettes államtitkári tisztségre múlt héten kinevezett Adrian Georgescu tegnap lemondott, mint magyarázta, jobbnak látja átadni helyét Arafatnak.
Visszatérése után tartott sajtótájékoztatóján Arafat közölte: lemondásának oka az egészségügyi törvény sürgősségi ellátásra vonatkozó fejezete volt, azzal nem értett egyet, s minthogy a tervezetet visszavonták, nincs akadálya annak, hogy folytassa munkáját. Mint mondta, valósággal sokkolta őt az a tüntetéssorozat, amely távozása nyomán indult, és amely a lakosság iránta való bizalmáról tanúskodik, de amely azt is jelzi, hogy az emberek hisznek abban, ami a sürgősségi ellátásban megvalósult. Emiatt nehezebb is folytatni a munkát, hiszen nagyobbak az elvárások, és nagyobb felelősség hárul rá – magyarázta. Arafat az új egészségügyi törvény kidolgozásában is részt vállal majd. Ritli László egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta: az arab orvos visszatérését ő maga és az RMDSZ is fontosnak tartotta.
Üdvözölte a döntést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki kifejtette: örül annak, hogy a Demokrata Liberális Párt is belátja, szükség van Arafat szakértelmére, tapasztalatára, következetességére. Az ellenzék képviselői is egyetértettek az orvos visszatérésével, de úgy vélekedtek, a hatalom meghátrált, Traian Băsescu és Emil Boc pedig így leplezi tévedését, és így akarja félrevezetni a közvéleményt.
A tiltakozáshullám nem lankad
Jóllehet, az immár ötödik napja tartó utcai tiltakozások eredetileg éppen Raed Arafat távozása nyomán robbantak ki, visszatérésének híre nem vetett véget az időközben kormány- és államfőellenes tüntetésekké alakuló megmozdulásoknak. A csendőrség adatai szerint lassan, de napról napra nő a tiltakozók száma: ha vasárnap még 8700-an vettek részt az országban zajló megmozdulásokon, hétfőre a tiltakozók száma közel 13 000-re emelkedett. Tegnap 61 városban zajlott kisebb-nagyobb megmozdulás, a legtöbben Bukarestben – mintegy 1500-an – és Nagyszebenben – két és fél ezren – vonultak utcára, több százan tiltakoztak még egyebek mellett Brassóban, Kolozsváron, Vajdahunyadon, Foksányban, Konstancán. Nagyobb incidensekről tegnap nem érkeztek hírek, a hétfő esti tiltakozáson azonban a csendőrség 150 személyt kísért be, 22 személy ellen bűnügyi eljárást indítottak.
A megmozdulások résztvevőinek legfőbb követelése változatlanul az államfő és a kormány lemondása, a tiltakozások közös jellemzője azonban, hogy az ellenzék képviselőit sem látják szívesen a tüntetők, többüket kifütyülték. A bukaresti megmozduláson tegnap este is több száz egyetemista vett részt, más diákszervezetek azonban közölték: nem vonulnak utcára, mert nem akarnak politikai játszmákba keveredni.
Boc békülne, de nincs, kivel
Az utcai tiltakozások hatására a miniszterelnök és a nagyobb kormánypárt párbeszédet kezdeményezett a civil szférával, a szakszervezetekkel és az ellenzékkel. A tegnapi, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel esedékes találkozó azonban kudarcba fulladt, miután a szakszervezeti tömbök képviselői nem vettek részt, mivel szerintük azt csak a tiltakozások nyomására kezdeményezte a miniszterelnök. Mi több, a Tanügyiek Szabad Szakszervezete közölte: konzultációt kezdeményeznek tagjaik körében az általános sztrájk kirobbantásáról január 23-án.
A Szociál Liberális Szövetség képviselőivel várhatóan ma találkozik a kormányfő, a kialakult politikai és társadalmi helyzetről, valamint az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásáról tárgyalnak. A B1 televízió tegnap esti műsorában Boc azt is beismerte: valószínűleg nem éppen most találkozna az ellenzékkel, ha nem zajlanának az utcai tiltakozások. Az ellenzék képviselői leszögezték: az előrehozott választások kiírásáról kívánnak tárgyalni, és a kormány lemondását követelik.
Tegnap este Boc azt is elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben sem fizetés-, sem nyugdíjemelést nem ígérhet a tiltakozóknak, és nem is kíván lemondani, csak annyit mondhat, hogy beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket foganatosítanak. Leszögezte, a kormány sorsa a parlamentben dől el. Szerinte amúgy nem is annyira kormány-, mint inkább rendszerellenes jelleget öltöttek a tiltakozások, hiszen az ellenzék képviselőit is kifütyülik.
