Az RMDSZ törvényhozási prioritásai között továbbra is a kisebbségi törvény szerepel, de ott immár az az öt tervezet is, amellyel a már létező nyelvi jogok érvényesítését kívánnák szavatolni, és listán maradt az Alkotmánybíróság által elgáncsolt levéltári törvény is – tájékoztatott Márton Árpád RMDSZ-es képviselő.
A szövetség számára semmiképpen nem prioritás a közigazgatási átszervezés, az alkotmánymódosítást csak abban az esetben támogatják, ha az az egyes cikkellyel (a nemzetállam kifejezés törlésével) kezdődik, illetve a román pártok hajlandóak elfogadni annak a rendelkezésnek a beiktatását, amely kimondja: nem lehet területi átszervezést végrehajtani a nemzeti kisebbségek rovására – mondta el Márton Árpád. A képviselő pénteken nyilatkozott, azt megelőzően, hogy Traian Băsescu elrendelte volna az egészségügyi törvény visszavonását, és már akkor úgy fogalmazott, a szövetség számára egyáltalán nem sürgős a jogszabály, az előkészületeket meg lehet tenni, de választások előtt nem szabad fenekestül felforgatni egy ennyire jelentős ágazatot.
A kisebbségi törvénnyel a helyzet változatlan, előnytelen változatba nem egyezik bele az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek megosztottak, többen közülük kevesebbel is beérnék. Az anyanyelv használatát szavatoló jogszabályok sorsa nem előre látható, próbálják erőltetni, de nincs garancia arra, hogy elnyerik a többség támogatását, a levéltári törvényt szeretnék sürgősségi eljárással újra beterjeszteni.
A sok vitát kiváltott egészségügyi törvény és Ritli László miniszter furának vélhető viszonyulásával kapcsolatosan a Háromszék kérdésére Márton Árpád elmondta: "A miniszter úr nem politikus, hanem bizonyos adminisztratív hatáskörrel is rendelkező orvos, aki azt szokta meg, ami felülről jön, azt végre kell hajtani." Az egészségügyi rendszer javításra szorul – ebben egyetértenek, jobbközép pártként az RMDSZ is úgy véli, amit lehet, ki kell venni az állami adminisztrációból. Márton Árpád szerint legelső lépésként mindenképpen meg kellene határozni a szolgáltatási alapcsomagot, mely azoknak jár, akik a kötelező illetéket befizetik, ezt követően lehetne tárgyalni arról, hogy a pluszszolgáltatások esetében miként vonják be a magánszférát.