Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke tegnap Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozóan indítottak.
Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg. José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket. Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.
A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban. "Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik" – mondta Kovács Zoltán, majd úgy fogalmazott, hogy a fűtött politikai vita helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon tudják kezelni, megoldani.
A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról írt levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. "Ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU–IMF pénzügyi támogatásról" – hangsúlyozta Rehn.
Martin Schulz, az Európai Parlament tegnap megválasztott új, szocialista párti elnöke üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik. "Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" – fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján. Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.
