Varsói szimpátiatüntetés
Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetésen tegnap az Európai Bizottság varsói székháza előtt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt parlamenti képviselői szervezésében, s a tüntetők egy tiltakozó levelet is továbbítottak az EB elnökének.
Arkadiusz Czartoryski parlamenti képviselő felolvasta az EB elnökének írt levelet, melyben "egy szabad nemzetre és szabad országra gyakorolt nyomás ellen" szólaltak fel. A levelet öt ellenzéki törvényhozási képviselőn kívül a tüntetés több mint kétszáz résztvevője is aláírta, és a tiltakozást az EB varsói irodáján keresztül továbbították José Manuel Barroso bizottsági elnöknek. A tüntetésen Stanislaw Pieta, Maks Kraczkowski és Artur Górski parlamenti képviselők is felszólaltak, s azt hangsúlyozták, hogy Lengyelország mindig számíthatott a magyarok támogatására. A lengyelek baráti üdvözletét is tolmácsolták a magyar nemzetnek, és biztosították, hogy kiállnak mellette.
A gyarmatosítás utolsó fázisa
A Jobbik szerint az Európai Bizottság döntése azt jelzi, hogy a gyarmatosításnak az utolsó fázisához érkeztünk, amikor Magyarország önálló törvényalkotási jogát is megtagadják. A párt az EU-ból való mielőbbi kilépést sürgeti, és ügydöntő népszavazást kezdeményez. Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményében azt írta: aki ismeri a gyarmatosító birodalmak természetét, nem lepődhet meg azon, hogy a hónapok óta fenyegetőző Európai Bizottság úgy döntött, Magyarország ellen három törvény ügyében is kötelezettségszegési eljárást indít. Orbán Viktornak választania kell, hogy mit helyez előtérbe: a saját hatalmi érdekeit vagy az ország érdekeit – kommentálta az LMP frakcióvezető-helyettese tegnap az EB kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó döntését. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón álságosnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a kormányfő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései éppen hogy Magyarország alkupozícióit rombolják. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben, ha az Orbán-kormány elfogadja a szocialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról.
Wallenberg-év
Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot. A tárcavezető a Magyar Nemzeti Múzeumban az embermentő tevékenységéről ismert egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat tegnapi megnyitóján azt mondta, Wallenberg és több más, hozzá hasonló tevékenységet végző hétköznapi ember az életét kockáztatva mentette meg közeli és távoli ismerőseit, ismeretleneket. "Sajnos, nem voltak elegen" – tette hozzá. Úgy fogalmazott, "a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott". Nem tudta megvédeni állampolgárait, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt – segítséget nyújtott – mondta. Hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája. A miniszter hangsúlyozta: Wallenberg a kiállásával bizonyította, hogy "lehetséges embernek maradni az embertelenségben".
Választói opciók Szlovákiában
Hat párt jutna be a szlovák parlamentbe, ha a parlamenti választást januárban tartanák – derült ki abból a felmérésből, amelyet egy pozsonyi ügynökség készített január első felében országos mintán. Ez a felmérés is azt jelezte, hogy a március 10-re kiírt idő előtti voksolást a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) fogja várhatóan megnyerni, mégpedig meggyőző fölénnyel. A kutatás szerint a Smer 40,1 százalékot kapna, ami a 150 tagú szlovák parlamentben a mandátumok felét, 75 képviselői helyet biztosítana számára. A Híd magyar–szlovák pártra a megkérdezettek 7,7 százaléka voksolna, míg a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatottsága nem érte el az öt százalékot, s nem jutott volna be a parlamentbe.
