Azaz tisztázzuk a tényeket. A nemrég megjelent, Sepsiszentgyörgy a sportvilágban című könyvhöz kapcsolódó tényekről van szó. Nem ismételem el az Előszóban leírtakat, mert gondolom, hogy a legtöbb olvasó elolvasta, akik pedig nem olvasták el, kérem, tegyék meg, s akkor egyenesbe kerülnek a sportvilág fogalmával.
Sepsiszentgyörgy a sportvilágban... más szavakkal fogalmazva: Sepsiszentgyörgy a sportmozgalom csúcsain, mely csúcsokat a három nagy világverseny – olimpiai játékok, világ- és Európa-bajnokságok – jelenti. A Balkán-bajnokság nem csúcs! Hogy miért nem? Egyszerű, a legtöbb Balkán-bajnokságon jobb esetben öt-hat ország vett részt, és – ez nagyon fontos – nem mindig a legjobbjaival. (Ma elvileg nőhet ez a részvételi szám, hiszen Jugoszlávia feloszlott tagállamaira.) Kalapot emelek a Balkán-bajnokok előtt, értékelem eredményüket, de nem tudom "bajnokságukat" besorolni a sportvilág nagy versenyei közé. Nem, mert például az atléták első Balkán-bajnokságát 1930-ban rendzeték meg öt ország részvételével, a negyediken, ötödiken, majd a tizenkettediken, tizenharmadikon... csak három ország versenyzői álltak rajthoz. Nos, tekinthető egy ilyen rendezvény nagy versenynek?... Továbbmenve, jó, ha tudja mindenki, hogy 1940–1955 között Románia nem vett részt az atléták Balkán-bajnokságán, s így aztán a Brassói Astra színeiben sportoló Stefán Dezső mint gerelydobó 1946-ban nem nyerhetett Balkán-bajnoki címet. 1948-ban nyert egy bronzérmet Románia Nemzetközi Atlétikai Bajnokságán, de ez már más lapra tartozik. Visszatérve egyesek ama állítására, hogy a két világháború között alig került sor világversenyekre, hadd súgjam meg halkan, hogy a tájékozatlanság felsőfokát jelzi az állítás, mert minden esztendőben beindítottak egy-egy (de volt olyan év is, hogy hármat-négyet) világ- vagy Európa-bajnokságot. Íme: 1921: birkózó-világbajnokság, vívó és súlyemelő Európa-bajnokság, 1922: súlyemelő-világbajnokság, 1924: északisí-, bob-, jégkorong-világbajnokság, ökölvívó Európa-bajnokság, 1925: birkózó Európa-bajnokság, 1926: asztalitenisz-világbajnokság, úszó és vízilabda Európa-bajnokság, 1927: sakkolimpia, 1930: labdarúgó-világbajnokság, 1931: alpesisí- és íjász-világbajnokság, 1933: kajak-kenu Európa-bajnokság, 1934: atlétikai Európa-bajnokság, 1935: férfi kosárlabda Európa-bajnokság, 1937: vívó-világbajnokság, 1938: kézilabda-világbajnokság, női kosárlabda Európa-bajnokság... s közben megállás nélkül, ha kellett, évente pörögtek a XIX. században és az I. világháború előtt beindított világversenyek evezésben, kerékpározásban, műkorcsolyázásban, gyorskorcsolyázásban, sportlövészetben, szánkózásban... Akkor miről beszélünk?
A könyvészetben (a bibliográfiában) azokat a lapokat említettem meg – sorolhattam volna tízet, húszat is, de nem akartam fitogtatni a sajtókultúrámat –, soroltam fel, melyek konkrétan kötődnek valamelyik szentgyörgyi "világnagysághoz", na persze azon sportolók esetében, akikkel objektív okok miatt nem sikerült interjút, portrét készíteni. Ami pedig a Gyökerek című kiadványt illeti, hadd mondjam el: Berde Zoltán tanár úr nagyra értékelt munkája teljes egészében (sőt, részletesebben, mint a Gyökerekben) megjelent a Megyei Tükörben egy három éven át húzódó sorozatban, melynek címe Emlékezzünk régiekre. Jómagam szerkesztettem a rovatot, a tanár úr írásait is átolvastam, megszerkesztettem... De nemcsak Berde tanár úr sporttörténeti írását közölte a Megyei Tükör, hanem a Salamon Ferencét, az idős Kese Jenő tiszteletes úrét, Ferencz Péter a Textilgyár focicsapatáról, Péter Gábor a Kézdivásárhelyi Vasas labdarúgó-együtteséről írt sorozatát is, hogy pár nevet is említsek. Hangsúlyozom: a sportrovatban helyet kapott minden sporttörténeti írás, és mindig a szerzők aláírásával. Ezért szerepel a könyvészetben a Megyei Tükör, hadd mondjam így, mint összefoglaló cím.
Még egyszer megismétlem azt, ami a könyvbemutatón elhangzott: ez a könyv nem Sepsiszentgyörgy mindent átfogó sporttörténete, ez csak a több száz oldalt igénylő sporttörténet csúcsának a megvillantása. Hogy lesz-e Sepsiszentgyörgy sporttörténete című könyv, az Sepsiszentgyörgy ügye.
