A Gyulafehérvár központú, Nagyenyedtől Alvincig tartó, az erdélyi Érchegység lábánál fekvő térség magyarságának pusztulását követhették nyomon a sepsiszentgyörgyi RMDSZ által alapított Székely Akadémia harmadik előadásának hallgatói tegnap este a Székely Nemzeti Múzeumban.
Gudor Kund Botond történész, református lelkész az 1784-es, Horea, Cloşca és Crişan vezette, a szociális mellett nyíltan etnikai és vallási motivációjú parasztlázadás, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő hegyalji románság megmozdulásainak körülményeit, történéseit, a magyar lakosság lemészárlását ecsetelte. Az előadó levéltári kutatásai eredményeként bemutatta a magyar és román veszteségeket, hangsúlyozva, a román történetírás tabutémaként kezeli a sok esetben fegyvertelen magyar lakosság lemészárlását. Ha ismerjük egymás történelmét, levonjuk a jó és rossz következtetéseket, akkor már tudjuk egymást tisztelni – mondotta az előadó. A témát felvezető, az előadót bemutató Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész felemlítette, hogy Háromszéken színmagyar faluban, Málnásfürdőn a millecentenáriumi emlékmű szomszédságában emelt ortodox templom falán két "szent" virít: Horea és Cloşca, s ezt elfogadhatatlannak nevezte, ugyanúgy nagy hibának minősítette, hogy Andrei Şagunának szobra lehet Sepsiszentgyörgyön.(Szekeres)
