Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt – jelentette ki az Európai Parlament (EP) tegnapi, Magyarországról szóló vitájában Strasbourgban Orbán Viktor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.
"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" – kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog – sorolta a példákat. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" – ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is.
Barroso a jegybankról
A jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Barroso – emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított. Leszögezte, azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Barroso szerint "ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárdnak az elvekben, tisztességesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt". "Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a magyar hatóságoktól kapunk" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Bíráltak az EP-frakciók
Az Európai Bizottság most bejelentett kötelezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről tegnap tartott strasbourgi európai parlamenti vitában. A Fideszt és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett.
Mint a szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy harminc aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A zöld frakciót vezető Daniel Cohn-Bendit egyebek között azt a kérdést tette fel: "miért van az, hogy az alkotmány szellemisége félelmet kelt Magyarországon?" A vitában elsősorban szocialista, liberális és zöld képviselők a kormány politikájával kapcsolatban elhangzott aggályok szinte mindegyikét felemlegették.Többen közülük úgy vélték, hogy a kormánypolitika rossz irányba megy, távolodik a jogállamiságtól, és nem mindig követi az európai értékeket. Több felszólaló szerint a mostani vita az unió tesztje is volt, azt méri, hogy az EU hajlandó-e megvédeni közös értékeit. Az érintett frakciókhoz tartozók tagadták egyúttal, hogy összehangolt baloldali támadás folyna a kormány ellen.
Konfliktus egy pontban
A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok – közölte Orbán Viktor a képviselői felszólalásokra adott válaszában. A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra. Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet. Orbán úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel az állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont".
Fontos nap az alkotmánynak
Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára – így értékelte Orbán Viktor a tegnapi EP-vitát. A miniszterelnök strasbourgi sajtótájékoztatóján szavait azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat pedig, ha kell, készek átdolgozni – jelezte. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva azt mondta: "nekünk az ügy nem fontos". Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, "akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja".
Amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt – mondta Orbán. "Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére" – fogalmazott, hozzátéve, Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon. A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak.
