A tüntetők nagy segítséget kaptak Bukarestben a futballrajongóktól, szurkolóktól, mert ilyenkor, télen ők tétlenségre vannak ítélve. Azért vonultak ki most jobb híján az utcákra, mert a stadionok zárva. A harci cselekményeket a nép nagy érdeklődéssel figyeli a televízión keresztül. Szurkol a szurkolóknak és tüntetőknek. A lakosság szeretettel várja őket, mint például Nagyszebenben, ahol virágot is dobtak közéjük. Cserepest. Ahhoz viszont, hogy egy jó nagy robbanás legyen, nagyobb tömegek kellenének. Az atombomba robbanásához is kell egy minimális mennyiségű hasadó anyag, amit kritikus tömegnek neveznek. Nálunk a tömeg ugyan kritikus, de nem elégséges, és főleg elégedetlen.
Milyen nagy reményeket fűztünk a szocializmus befejezése után a kapitalizmushoz, és milyen szépen építjük a sokoldalúan fejlett kapitalista rendszert! Majdnem mindent elértünk, amit az új rendszertől vártunk, ennek ellenére elégedetlenkedünk. Létrejött a többpártrendszer. Annyi párt van, mint a szemét. Jobbnál jobbak, lehet választani belőlük. Négyévenként. Bár felesleges. Az eredmény ugyanaz. Semmi. Nem volt jó az egészségügy, tanügy. Meg kellett ezeket reformálni. Megreformálták, sőt, túl is teljesítik a reformálást, mert még most is állandóan reformálják.
Most ezen az új rendszeren akarunk ismét változtatni, ha kell, robbantás árán is. Csak az a baj, hogy nálunk a robbanóanyag a puliszka, ami – ugyebár – nem robban. Ráadásul a székelyek is átvették a puliszkaevés szokását, így nincs, amin csodálkoznunk. A másik baj az, hogy Romániában mindenki mást akar. Van, aki nagyobb fizetést, mások nagyobb nyugdíjat. A tüntetők csak egyben egységesek, abban, hogy Băsescu mondjon le! A lázongók azt képzelték, hogy az elnök felül a helikopterre, és elrepül, mint az a másik. Ő még ígért is valamit, kétszáz lej fizetésemelést, mert akkor éppen megadtuk az adósságot a Valutaalapnak. Most viszont senki semmi jót nem ígér, mert nemhogy megadnánk az adósságot, hanem újabbat is akarunk kérni. Nem egészen érthető a nép elégedetlensége, mikor Băsescu megparancsolta választási kampányakor, hogy "Éljenek jól!". Akkor a nép miért nem akar jó élni?
Szomorú, hogy mindenki így ellene fordult. Senki nem tüntet mellette. A másik államférfink, Orbán Viktor ellen is tüntetnek, de vannak, akik mellette is. A román liberális Orban (Ludovic) összetéveszthette magát vele, és majdnem megjárta, mikor kiment a nép közé. Azt gondolta, hogy majd mellette is tüntetnek. A lázongók viszont azt kiabálták, hogy nincs szükség politikusokra, és elkergették. De mi lesz a demokráciával politikusok nélkül?
Mert a demokráciát, azt jól kitalálták, de úgy látszik, mégiscsak rosszul működik.