NINCS IGAZI HATALMUK. Az RMDSZ igen keveset foglalkozott az országos kormányellenes megmozdulásokkal, Kelemen Hunor és Ritli László mindössze sajnálta Arafat távozását, a tüntetések kapcsán elítélte az erőszakot, s kiállt úgymond a békés megmozdulások mellett.
A Szabadság elemzése szerint a visszafogottság azzal magyarázható, hogy az RMDSZ nem akart ütközni a nagy kormánypárttal, s főleg az államelnökkel. De világossá vált, hogy hiába van az egészségügyi tárca a szövetség kezében, ehhez igazi hatalom nem sok társul. S most – minden jel szerint – az RMDSZ ellenzéke (MPP, EMNP) kihasználhatja az RMDSZ politikai bénaságát.
NEM TÁRGYALNAK AZ RMDSZ-SZEL. Victor Ponta nagyon bízik abban, hogy a soron következő választásokat pártja a liberálisokkal együtt megnyeri, s azt állítja, az RMDSZ semmiképp sem lehet társuk majd a kormányzásban. Több ajánlatuk is volt – jelentette ki –, de a magyarok szövetsége azokat elutasította, s a jelek szerint a végsőkig ki akar tartani partnerei mellett. Ponta szerint az RMDSZ túl messzire ment, részese volt a hatalomnak, s támogatója minden intézkedésének, ráadásul most is mellettük áll. Minden jel arra mutat, hogy Bocékkal együtt ők is beleélték magukat a véget nem érő hatalom tudatába. (Realitatea)
NINCS, AKI LEVEZÉNYELJE A TÁRGYALÁST, EGYEZTETÉST. Rendkívül nehéz a jelenlegi politikai-társadalmi helyzetet megoldani, mert Traian Băsescu, amikor három évvel ezelőtt felvállalta az aktív államelnök szerepét, és kimondva vagy kimondatlanul a Demokrata Liberális Párt tejhatalmú uraként tevékenykedett, megsemmisült az az alkotmány biztosította feladata, miszerint az államfőnek közvetítőnek, békítőnek kellene lennie. Jelenleg a legnagyobb ellenszenv, mint minden rossz forrása, ellene fordult, s a szemben álló politikai erőknek maguknak kell megoldaniuk a párbeszédet. (Ziare.com)
FÖLDMORATÓRIUM KELLENE. Románia szeretné elérni, hogy 2020-ig meghosszabbíthassa a termőterületek külföldieknek történő előadását sújtó moratóriumot – jelentette be Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, mert az ország még nem készült fel arra, hogy megnyissa a földvásárlási lehetőséget. A minisztérium adatai szerint 2011 végén a külföldiek birtokában levő földterület nagysága meghaladta a 700 000 hektárt, ami az összes termőterület 8,5 százaléka. Az első helyen az olaszok állnak 24,29 százalékkal, őket a németek (15,48) és az arab országok követik (9,98). Magyar kézben 8,17, osztrák tulajdonban 6,13, dán kézben 4,52 százalék van, a hollandok 2,4 százaléknyi romániai termőterületet művelnek meg, míg a törökök 0,78 százalékos arányban vannak jelen. (Adevărul)
