Mint ismeretes, a kormány kezdeményezte a nyá­ron esedékes helyhatósági választások év végére halasztását azért, hogy a várható­an november végén sorra ke­rülő parlamenti választással egy időben tartsák meg a két megmérettetést. A belügyminisztérium által kidolgozott törvénytervezetet rendkívüli eljárással, úgynevezett felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fogadták el. Az ellenzéki pártok támadták meg az Alkotmány­bíró­ságon a jogszabályt.
A Szociálliberális Unió (USL) beadvánnyal fordult az Alkotmány­bíró­sághoz a választások összevonásáról szóló törvény miatt, azt követően, hogy a parlament elutasította a bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék a kormány 2011. december 15-i felelősségvállalása után terjesztett be. A beadványban az USL kérte, állapítsák meg a választások összevonására vonatkozó törvény rendelkezéseinek alkotmányellenességét.
Az USL egyebek mellett azt állítja, hogy a jogszabály egésze alkotmányellenes, elfogadása a kormány felelősségvállalására vonatkozó alkotmányos előírások meg­sértésével történt. Ugyan­akkor úgy tartja, hogy a választások összevonására vonatkozó törvény súlyosan sérti az EB szervének, a Demokrácia és Jog Európai Bizottságának választásokkal kapcsolatos alapelveit. Azt is megjegyzik, hogy "a választások összevonásával legalább hat hónappal hosszabb lesz a jelenleg funkcióban levő helyi választottak mandátuma".
Sorin Frunzăverde, a DLP első alelnö­ke elmondta: az Alkotmánybíróság választások összevonásáról szóló dönté­se egyértelműen azt jelenti, hogy a helyhatósági választásokat június első vasárnapján kell lebonyolítani, a parlamenti voksot pedig az előírt időpontban.
Victor Ponta, a Szo­ciálliberális Unió egyik vezetője az Alkot­mánybíróság döntését kommentálva azt mondta, hogy a Boc-kormánynak le kell mondania, mert alkotmányellenes és antidemokratikus törvényért vállalt felelősséget.