A brüsszeli bizottság egyebek között azt ellenőrzi, milyen körülmények között adta el a román állam a Petrom kőolajipari vállalatot az osztrák OMV-nek. Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam megtartotta a vétójoggal járó, úgynevezett aranyrészvényt. A kormány így kívánja biztosítani magának a vétójogot, vagyis azt, hogy az osztrák tulajdonos ne hozzon olyan stratégiai döntéseket, amelyek ellenkezhetnek Bukarest érdekeivel. Ezt az értékpapírformát több, később csatlakozott országban, így Magyarországon is, az EU nyomására már megszüntették. Bár az egy részvény — egy szavazat ötlete megbukott, mert szavazati korlátozást az uniós cégek több mint negyven százaléka alkalmaz, az uniós értékelés szerint az aranyrészvénnyel a román kormány akadályozza a tőke szabad áramlását, ami az EU egyik alappillére. A brüsszeli bizottság értesítette a bukaresti állami értékpapírokat értékesítő hatóságot is arról, hogy ha nem módosítja a szerződés idevágó rendelkezéseit, a közösségi normák megszegése miatt eljárást indít Románia ellen.

Brüsszel hasonló okból vizsgálódik az egyik legnagyobb energiaszolgáltató cég, a Dél-Munténiai Electrica magánosítása kapcsán is, ebben az olasz ENEL a részvénycsomag 67,5 százalékát vásárolta meg. Ugyanakkor az Európai Bizottság tisztázni kívánja a Flavius Investiţii céghez kerülő brassói traktorgyár és a Mittal Steel által felvásárolt romani Petrotub csőgyár privatizációs feltételeit is, miután felvetődött annak a gyanúja, hogy a magánkézbe került két vállalat burkolt állami támogatást kap. Utóbbi vállalat esetében ugyanis az állam elengedte 26 millió eurós kintlevőségét. Hasonló okok miatt meghiúsulhat a craiovai Daewoo gépkocsigyár értékesítése is, amit a Ford szeretett volna megvásárolni, de Brüsszel szintén állami támogatásnak minősíti azt, hogy a kormány el akarja engedni a vállalatnak az állammal szembeni adósságát. Mivel könnyen megtörténhet, hogy a vizsgálódás nyomán Brüsszel leállítja a privatizálást, az amerikai fél a visszalépést fontolgatja. (MH—Fer-)