Mégsem a bab nyerte el a székely termék megtisztelő címet Szentkatolna községben, hanem a hatolykai hagyma. A Fejér család sárga hagymát termeszt. A hagyma színéről, persze, lehetne vitatkozni, akár a szilváéról. Nézőpont és színvakság kérdése az egész. A magyarországiak például azt mondják a fehér hagymának, hogy vörös, a vörösnek, hogy lila, a muroknak, meg azt, hogy répa. Ki érti ezt? Egyenek répát a marhák! Jó nevet lehetne adni ennek a székely terméknek. Például azt, hogy Fejér-féle fehér hagyma. Sokan irigylik a szorgalmas termelőket. Azt mondják, nekik könnyű, mert a mezei szarkák segítenek begyűjteni a termést. Éppen csak idomítani kellene őket, mint a majmokat a kókuszdió szedésére. A majomügyességgel ugráló állatokat felkergetik a fára, és azok mérgükben kókuszdióval dobálják meg az őket idegesítő agresszorokat. A hagymakedvelő szarkákat arra kellene idomítani, hogy egy halomba dobják össze a hagymát. A termelők még fizetnének is nekik, bár ők termésben szeretik kifizetni saját magukat. A helyiek közt vannak, akik most azért tusakodnak, hogy a kenyerük is legyen székely termékké nyilvánítva.
A községben jelentős beruházások születtek az utóbbi években. A községbeliek a jövőbe fektettek be, a távoli közeljövőbe, olyasmibe, aminek előbb-utóbb, kivétel nélkül hasznát veszik. Mátisfalvát leszámítva ugyanis minden faluban építettek ravatalozóházat, amelyeknek megvan a működési engedélyük is. És nagyszerűen fungálnak! Az igénybe vevők egyike sem tért még vissza ezekből a szolgáltatások minőségének megreklamálása végett.
Egy nagy beruházás viszont, a hatolykai fürdő – amit nem kis erőfeszítés árán tettek hadrendbe –, sajnos, nem működik. A megye más helységeiben akadnak még fürdők, amelyek viszont egy másik program révén, A borvíz útján készültek el. Azokban sem lehet fürdeni, viszont sok alvállalkozó befürdött velük, mert nincsenek kifizetve, így az adósságban úsznak. Vannak még nálunk ilyen beruházások, amelyek nem, vagy nem éppen céljuknak megfelelően működnek. Vannak kultúrházaink, de nincs bennük kultúra, vannak sportcsarnokaink, de nincsen sport, és így tovább. A részegesek a kocsmába járnak művelődni, a gyerekek a katolnai szeszgyárba: tanulni.
Lehet, hogy Szentkatolna rossz védőszentet választott magának. Szent Katalin sok embernek, tevékenységnek a védőszentje, mint a teológusoknak, filozófusoknak, ügyvédeknek, tanulóknak, tanároknak, szónokoknak, nyomdászoknak, kerekeseknek – de a fürdőzőknek viszont nem. Illetve fürödni is lehet itt jelenleg, de csak a Feketeügyben, amelyen nincs híd. Viszont ha egy híd nem készül el idejében, akkor a kivitelezők addig hazudhatnak, míg a vizek befagynak, és így állandóan száraz lábbal lehet közlekedni rajtuk. Aki viszont átgázol a vízen, az megfürödhet a Feketeügyben, nem úgy, mint a hatolykai fürdőben. A háromszéki fürdőhelyek védőszentje, Ilonka, más néven Elena Udrea – a romániai idegenforgalom félistennője – segíthetne. Ő a nagyistent, Băsescut imádja, és fordítva. Ha Szentkatolnát nem Szent Katalinról, hanem Szent Ilonáról keresztelték volna el hétszáz évekkel ezelőtt, a falu jobban járt volna, mert a román történetírás szerint régebb azt lehetett volna elhitetni, hogy a volt diktátorunk feleségéről, Elenáról nevezték el. Az is lehet, hogy Katolnát megtették volna Románia fővárosának. Most meg azt lehetne mondani, hogy hálából a hatolykai fürdőért, a turisztikai miniszter asszonyról keresztelték el. Ő eddig elintézte volna Hatolykának a működési engedélyt, nem kellene a polgármester, Tusa Levente tusakodjon ezért. Elég neki az adófizető polgárokért és az adót nem fizető polgárokkal küzdeni.
Ha Napóleont Szent Ilona szigete helyett ide száműzték volna, akkor most Szenkatolnának sok-sok francia testvértelepülése lenne, és a franciák ide járnának zarándokolni. Nem így történt, de a vendégforgalom lassan csak beindul, mert itt már zöld utat kapott a Zöld út program a Nemere útja néven. Ez 230 kilométer hosszú és környezetkímélő – főleg, ha gyalog közlekedünk rajta.
De ha a Nemere úgy akarja, és befújja hóval, akkor még környezetkímélőbb, mert csak ő közlekedik rajta.