De Kelemen Hunor gyorsan és határozottan kioltotta a felpislantó reményt, miszerint a magyarok szervezete autonóm életet kezdhet, s gyorsan bejelentette, hogy a szövetség alelnöke, Borbély László korábban magánvéleményt fogalmazott meg, szó sincs előrehozott választásokról, a (szent)koalícióban ilyesmiről nem beszéltek. Pedig, ha alaposan körbejárjuk a magyarok pártjának helyzetét, Borbély nem beszélt butaságot. Az RMDSZ-nek igazán jól jönne, ha már tavasszal választásokat tartanának, politikai ellenfeleik, versenytársaik, azaz a két magyar párt igen komótosan, titokzatosan, magukba fordulva szervezkedik, és semmi jelét nem mutatja, hogy a közeljövőben összekapnák maguk. Emberi számítás szerint tavasszal a szövetség tarolhatna. Őszig ellenben sok víz lefolyik a piszkos Dâmboviţan, s akár meg is táltosodhat az MPP vagy Tőkésék vadonatúj pártja.
Az előrehozott választások ügye egy-kettőre lekerült a napirendről, és tegnap délelőtt már az ötszázalékos bér- és nyugdíjemeléstől volt hangos a politika. E kérdésben az RMDSZ-t meg sem kérdezték, úgy látszik, fontosabb dolgokban nem osztanak nekik kártyát. Nyomta ellenben a szöveget a nagy kormánypárt. Huncut módon – hogy senki ne vádolhassa azzal, hogy érzéketlen a társadalom bajaira – tegnap reggel, szokásos heti ülésük után azzal álltak elő, hogy áprilisban, ha jól viselkedünk, odadobnak néhány tíz lejt (mert az 5 százalék ennyit jelent) a szerencsétlen nyugdíjasoknak, s ugyanennyit a bérből élőknek. Igen ám, de színre lépett Jeffrey Franks a mindenható és mindentudó IMF nevében, s beszólt a demokrata-liberálisoknak: lassan a testtel, ne legyen felelőtlen fizetés- és nyugdíjemelés!
Emil Boc, a kitűnő hallással, de kevésbé kemény gerinccel megáldott miniszterelnök értett a szóból, s a kormányülésen rögvest közölte, egyelőre szó sem lehet jövedelememelésről, vihar idején – fő az óvatosság!
Látszik, nem hiába tárgyalt közel négy órát vasárnap este kenyéradó gazdájával a Cotroceni Palotában. Felfogta, az úr a pokolban is úr. Miközben bizonyára nem titok számára, ha úgy hozza a sors, és főként az érdek, az a bizonyos úr gondolkodás nélkül őt is feláldozza. Mint ahogy az RMDSZ-t is.
Ígyen cincogtatják egereiket a január végi hóhegyek.