Válságcsúcs Brüsszelben

2012. január 31., kedd, Világfigyelő

Informális, vagyis végleges nagy döntést nem hozó, rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze tegnap délutánra az EU állam- és kormányfőit Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az elmúlt években az ilyen típusú válságcsúcsok inkább szabályt, mint kivételt jelentettek: az európai adósságválság mélyülése soha nem látott egyeztetési folyamatot indított el. A tagállamok pénzügyminiszterei szinte kéthetenként, az első számú vezetők pedig szinte havonta találkoznak már.

A görög csődgondnokság
Nincs az ülés hivatalos napirendjén, de minden bizonnyal fontos téma lesz Görögország legújabb regulázása. Pénteken szivárgott ki egy német terv, amely lényegében EU-s gyámság alá helyezné a görög kormányt. Az EU diplomáciai köreiben már megfuttatott javaslat szerint a görög kormány nem költhetne semmire sem jelentősebb összeget az EU Athénba telepített képviselőjének jóváhagyása nélkül.
A terv ellen élesen tiltakozott már a görög kormány, ahogy az is valószínű, hogy több más tagállamnak is lehetnek kifogásai egy ilyen szintű beavatkozással szemben. Miközben a görögök megmentését eddig legnagyobb tételben finanszírozó Németországnak is van erős érve: kőkemény ellenőrzés nélkül az adófizetőik pénzét ugyan miért öntsék a a Balkán déli csücskébe?
Görögország helyzete egyébként is téma lehet, hiszen újabb hitelrészletre lesz hamarosan szüksége Athénnak, és az eddigi feltételek teljesítésével korántsem elégedett sem az EU, sem pedig az IMF. Az újabb részlet folyósításáért pedig újabb megszorításokat kérnének, például 150 ezer állami alkalmazott elbocsátását három éven belül.


Munkát, hatékonyságot
A tegnapi tanácskozás egyik fő programja elmélkedés az európai versenyképesség növelésének és új munkahelyek teremtésének lehetőségein. A probléma egyáltalán nem új, az EU 2000–2010 közötti nagy terve, az úgynevezett lisszaboni stratégia is erről szólt, de konkrét intézkedésekkel a meghirdetett célokat nem sikerült túl hatékonyan összekapcsolni. Most azonban lesz néhány elég konkrét vetülete ennek: az Európai Bizottság felvetette, hogy a strukturális alapokból 82 milliárd eurót munkahelyteremtésre és a gazdaság élénkítésére csoportosítsanak át. Okta­tási, útépítési, vasútépítési és zöld beruházásoktól vinnék át a pénzt.
Külön ügy lesz a pályakezdők munkanélkülisége elleni küzdelem. Konkrét javaslatként gyakornoki programok és uniós befektetési hitelek merültek fel. Az egyik fontos kérdés ebben az ügyben az lehet még, hogy a tagállamok mennyit enyhítsenek munkásvédelmi törvényeiken. Ugyanis sok országban azért különösen nehéz a fiataloknak munkához jutni, mert a munkaadók nehezen próbálnak ki új embereket, mert nehéz őket kirúgni, ha nem felelnek meg. E törvények lazítása viszont a szakszervezetekkel ugraszthatja össze a tagállamok kormányait.


Kompromisszumot javasolt Van Rompuy
A tegnap délutáni, késő estébe csúszó tanácskozásról lapzártáig csak ennyi szivárgott ki. Az Európai Tanács elnöke abban a kérdésben szólalt meg, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon. Diplomaták elmondása sze­rint a kompromisszumos indítvány lé­nye­­ge az, hogy igen, vehessenek részt, ha az ülés napirendjén a közös valuta jövője, illetve az új pénzügyi uniós szerződés gyakorlati alkalmazása szerepel. Közvetlenül a tegnapi EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – miniszterelnöke. Egyetértet­tek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják. A csúcstalálkozó előtt lengyel részről határozottan jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést.
Leginkább Franciaország ellenzi, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is be­engedjék az övezetbeli országok csúcs­találkozóira. Álláspont­jukkal szem­be­ni ellenérv az, hogy ezek az országok, ha aláírják az új pénzügyi szerződést, vállalják annak majdani következményeit, joggal tartanak igényt arra, hogy hallathassák hangjukat a stratégiai döntéseknél.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2012-01-31: Közélet - :

Kalapács alatt a csavargyári vagyon

A kézdivásárhelyi városháza hirdetőjén három újabb árverési hirdetés olvasható.
2012-01-31: Világfigyelő - :

Kiválnának az északírek

Észak-Írországnak is népszavazást kellene tartania arról, hogy elszakadjon-e az Egyesült Királyságtól, és csatlakozzék-e az Ír Köztársasághoz – mondta tegnap a legnagyobb északír katolikus politikai párt egyik vezetője. A skót kormányfő, Alex Salmond a múlt héten hivatalosan bejelentette, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról.