Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfőn a késő éjszakába nyúlói brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői.
A Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazása szerint a döntések azt mutatják, hogy az unióban gazdaságpolitikai váltás tapasztalható, előtérbe került a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés. Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelyek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.
Élénkítenék a gazdaságot
Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet az ehhez csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi tíz, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Orbán Viktor magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország – amelynek álláspontját osztotta Magyarország is – elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.
Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus – a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatta, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.
Intés Görögországnak
Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosoék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető – mindenekelőtt Merkel – ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.
Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket" ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.
A cseh nem okai
Nagy Britannia már decemberben bejelentette, nem csatlakozik a pénzügyi unióhoz. Csehország határozott fellépése azonban sokaknak meglepő volt. Kiderült, három "lényeges" kifogásuk van a pénzügyi unió mai formája ellen, s ez az oka annak, hogy nem csatlakoztak a megállapodáshoz. "Az első, hogy az euróövezet csúcstalálkozóin való részvételt illetően korlátozottak a lehetőségeink" – magyarázta Petr Necas cseh miniszterelnök. "A második, hogy a szerződésjavaslatban szerintünk elégtelen figyelmet fordítanak az úgynevezett adósságkritériumra. Úgy véljük, hogy a jelenlegi válság elsősorban adósságválság. Végül a harmadik kifogás, hogy a jóváhagyási folyamat a Cseh Köztársaságban bonyolult és nem világos" – mutatott rá a miniszterelnök.
