Tegnap hajnalban már nem indultak el a csütörtökön csődvédelem alá vont légitársaság gépei. A Malév igazgatósága azt közölte, hogy a károk minimalizálása érdekében döntött így, azután, hogy partnerei "elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését". Az Index.hu úgy tudja, tegnap reggel egy 30 millió eurós (8,7–8,8 milliárd forintos) biztosítékot kellett volna kifizetni, erre már nem volt pénz.
Hatvanhat év után tegnap először nem szálltak fel a Malév gépei. A leállás összesen 7200 utast érint, őket az ügyfélszolgálaton tájékoztatták arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra. A magyar állami légitársaság hosszas vergődés után jutott el a működésképtelenségig. Hétfőn reggel a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása nyomán lényegében már ez azt jelentette, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosították, hogy egy csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen.
Kártérítést fizetnek
A kormány előre készült a Malév leállására, ezt nemcsak a hétfői rendelet igazolja. Egy másik, kedd este hatályba lépett kormányrendelet szerint pedig a Budapesten vagy külföldön rekedő Malév-utasok kártalanítására kétmilliárd forintot különít el a kormány. Múlt héten Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke még úgy nyilatkozott, nyugodtak lehetnek az utasok, a Malév repül, és repülni fog a jövőben is. Szerinte a téli menetrendben – a korábbi évekkel ellentétben – fellendülés tapasztalható, a bevételeket hétmilliárd forinttal túlteljesítette a légitársaság. A kerozinárak emelkedése ellenére jók az eredmények, és ezt kár lenne letörni.
Kell egy nemzeti légitársaság
A ménkő akkor csapott be, amikor az Európai Unió úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Egész eddig, amikor a Malév működése megkívánta, a kormány közvetlenül tőkét, pénzt, hitelt juttatott a társaságnak, mely így is veszteségesen ugyan, de eldöcögött. Az unió azonban versenyellenesnek mondta ki az ilyen támogatást, és a kormányt eltiltotta ettől. Sőt, a Malévnak vissza kell adnia 100 milliárd forintot, csakhogy a cég szegény, mint a templom egere, nem tudja az állami támogatást visszafizetni – szögezte le a kormányfő. Két gép van külföldön, amit lefogtak, nem engedték felszállni a Tel-Avivban és az Írországban lévő repülőket – mondta Orbán. Kifejtette: afelől ne legyen kétség, a XXI. századi nemzetgazdasághoz hozzá tartozna egy jól működő, veszteséget nem termelő légitársaság, amelyben befektető és az állam is benne van. "Mi azon vagyunk, ha van olyan befektető, aki megpróbál nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor ilyet létrehozzunk. Az újraindulás nem lehetetlen, és ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság" – fogalmazott a miniszterelnök.
Csapás csapás hátán
Mint ismert, a rendszerváltás óta folyamatosan súlyosan veszteséges állami légitársaságot 2007-ben privatizálták. A vevő, az orosz rendőrség elől azóta Nagy-Britanniába menekült Borisz Abramovics úgy vette meg a céget, hogy gyakorlatilag nem fizetett érte semmit – sőt, az állam több tízmilliárdnyi adósságot elengedett. Cserébe gazdaságos működést és jelentős tőkeemelést ígért a többi légiipari befektetésére is alapozva. Az orosz fél később viszont szinte egyetlen vállalt feltételt sem teljesített, újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel. A Malév működését az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hitelezte meg, az Abramovics-féle légibirodalom bukása után, 2009 elején aztán súlyosan eladósodott cég többségi tulajdona a csőd helyett a VEB tulajdonába került. Mindeközben a magyar állam továbbra is milliárdokkal segítette ki a hozzávetőleg évi 25 milliárd mínuszt produkáló Malévot. A légitársaság 95 százaléka 2010 februárjában került vissza az államhoz, amely azóta sikertelenül próbál bármit is kezdeni a nemzeti légitársasággal. A Malév az elmúlt két évben rengeteg költségcsökkentési és átszervezési kísérlet után sem tudott eredményesebben működni.
A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 magyarországi vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül.