Pánikhangulat uralkodik a területeiket bérbe adó földtulajdonosok között, miután felszólítást kaptak a pénzügyi hivataltól: a 2007 óta árendából származó jövedelmük után 16 százalékos adót kell fizetniük.
Több érintett földtulajdonosnál érdeklődtünk, hogyan fogadták, mennyiben készülnek eleget tenni az adózási felszólításoknak, némi meglepetésre azonban több gazda nem merte vállalni nevét, attól tartva, hogy nyilvános panaszukkal még inkább magukra bőszíthetik a hatóságokat.
B. T. 2011. szeptember elején a kézdivásárhelyi pénzügyi hivataltól kapott felszólítást: 15 napon belül jelentse be a földek bérbeadásából származó jövedelmét, hogy meg tudják állapítani a vonatkozó adót. Ha nem tesz eleget kötelezettségének, büntetéssel sújtható, az adót pedig hivatalból számítják ki – áll az átiratban. A felszólított gazdának testvérével együtt 5500 lejnyi adót kellene befizetnie. "Nem titkoltuk el, hogy földjeinket bérbe adtuk, hivatalos szerződést kötöttünk, amit iktattak is. De eddig nem kaptunk értesítést az adókötelezettségről. Tudjuk, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít semmitől, de ez a visszamenőleges adózás felháborító" – mondta. Panaszával Olosz Gergely képviselőt is felkereste, aki azt tanácsolta: egyelőre – legalábbis a törvényesen megszabott határidő előtt – ne fizessék ki az adót.
A bérbe adott földek után az árendát javarészt terményben kapják meg a tulajdonosok. Hogy ne legyen gond a termény pénzbeli értékének kiszámításánál, a megyei önkormányzat évente hozott határozatban szabja meg a termények átlagárait. A jelenlegi árlista egy kilogramm terményre számolva: fogyasztásra szánt burgonya 0,3 lej, búza 0,5, kukorica 0,45, takarmány árpa 0,35, élő disznó 6,5, élő marha 7, borjú 9 lej, egy liter tej pedig egy lej. Mindez "a használatba adott javak utáni nettó jövedelem megállapítása érdekében" – szögezi le a határozat. Ezt a listát használhatja a pénzügy az adó megállapításánál – mondta el Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A piaci árak ennél sokkal magasabbak, idén is igyekeztek minél kisebb árat megszabni, épp azért, hogy az adózandó összeg minél kisebb legyen – hangsúlyozta.
A pénzügynek tehát minden törvényes és számítási alapja megvan arra, hogy a természetben kapott bért megadózhassák. A jövedelem utáni adófizetés kötelezettségét sem kérdőjelezi meg senki. Más kérdés viszont, hogy milyen terhet jelent az adó azoknak a gazdáknak, kiknek a föld utáni bér éves jövedelmük biztos és jelentős részét képezi. Másrészt igazságtalannak tűnik, hogy épp azokat a gazdákat adózzák meg, akik hivatalos szerződés alapján adták bérbe földjüket. Eközben mások ellenőrizhetetlenül, zsebszerződésekkel adják használatba területeiket, s a bért ugyanúgy megkapják.
A mezőgazdasági termelők egyenjogú adózásának kérdését sem feszegették eddig, holott köztudott: a bérelt földeken termelők között nagy különbségek vannak az adózás szempontjából is. Aki hivatalos szerződést köt, az általában cég keretében gazdálkodik, adót fizet. A zsebszerződéses termelőket viszont semmiféle adókötelezettség nem terheli. Jogosan tevődik fel a kérdés: miért nem a feketén termelő gazdákat, az adómentesen nagy jövedelmeket megvalósító köztes kereskedőket próbálják meg kiszűrni, s adózásra késztetni?
Amnesztiakérés
A pénzügyi igazgatóságtól származó adatok szerint 4354 háromszéki kistulajdonost, nyugdíjast érint a számvevőszék intézkedése, amely arra kötelezi a bérbe adott földek tulajdonosait, hogy 2007-ig visszamenőleg fizessenek 16 százalékos jövedelmi adót a bérbe kapott összegek vagy természetbeli járandóság után. Ambrus Attila megyei pénzügyigazgató úgy tájékoztatott, hogy az egyénenkénti összegek átlaga nem haladja meg a 60 lejt. Édler András parlamenti képviselő a szövetség frakcióülésén már beterjesztette azon javaslatát, hogy a 2007 és 2011 közötti időszakban ki nem fizetett földbérlésből származó jövedelemre pénzügyi amnesztiát fogadjon el a kormány. A háromszéki politikus szerint ennek megvalósítása politikai akarat kérdése. A gazdák viszont csak akkor lesznek nyugodtak, ha személyesen kapnak értesítést arról, hogy eltörölték az adókötelezettséget. Édler úgy tartja, a felelősség nem kizárólag az adófizetőket, jelen esetben a földjüket bérbe adó tulajdonosokat terheli, mivel az adóhatóság nem tájékoztatta őket kellőképpen, azt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az érintettek többsége kispénzű falusi ember, nem pedig adószakértő.
Incze Péter
