Február 2-án este a Székely vendéglőben több mint hatvan érdeklődő jelenlétében megtartott találkozó meghívottja a kézdivásárhelyi származású dr. Fejér Szilárd vegyész volt, aki, miután a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott 2005-ben, majd öt évig a világ leghíresebb egyetemén, az angliai Cambridge-ben Gates Cambridge Scholarship ösztöndíjjal kutatta a vírusok fehérjeburkának titkait, 2009-ben doktorált kémiából David Wales professzor, tanszékvezető-helyettes irányításával.
Az ott megismert módszert egy évig Magyari Zoltán posztdoktori ösztöndíjasként fejlesztette tovább, de időközben a kor­mány megszüntette ezt az ösztöndíjat. Azóta a Juhász Gyu­la Pedagógusképző Kar Ké­miai Informatikai Tanszéke laborjának kutatójaként dolgozik Vis­kolcz Béla irányításával.
A harmincéves kutató vetített képes előadása során eddig bejárt szakmai útjáról, tapasztalatairól, a víruskutatásról, valamint a daganatos betegségekről, a spanyolnátháról, a sertés- és madárinfluenzáról, a jó és a rossz vírusokról beszélt hallgatóságának. Előadásának címe: A vírusok cso­dálatos és ijesztő világa. Dr. Fejér Szi­lárd a Nagy Mózes Elméleti Líceum hetedik osztályosaként döntötte el akkori kémiatanárai, Szőcs Piroska és a Rozsnyai házaspár hatására, hogy vegyész lesz. Csiz­ma­dia Imre Kanadából hazatért egyetemi tanárral kezdett el Szegeden kutatási projektekkel foglalkozni, majd Cambridge-ben folytatta, amíg végül maga is új vírusmodellt tudott alkotni. Azért éppen ez az ágazat érdekli, mert bár sok kutatócsoport foglalkozik a vírusokkal, még mindig nem tud­ni: miért olyanok a vírusok, amilyenek. "A Camb­ridge-ben kifejlesztett modellem képes megmagyarázni egyszerű paraméterek változtatásával olyan szerkezeteket, amelyeket az eddigi modellekkel nem sike­rült. Például a HIV-vírus burokfehérjéi kísérleti körülmények között vagy zárt héjat alkotnak, vagy csöveket, vagy éppen kúp ala­kú szerkezeteket. Az én modellemmel találtam olyan paraméterezést, amikor építőköveim pontosan ilyen csövekbe vagy zárt héjba rendeződnek. Egy új vírusmodell az orvoslásban óriási jelentőségű, amit bizonyít, hogy az ACS Nano folyóiratban megjelent publikációm szakmai körökben nagy visszhangot keltett. A modell továbbfejlesztésével például vírusok burokfehérjéihez tapadni képes gyógyszermolekulákat lehet tervezni. Eddig tizenhat tudományos közleményem jelent meg" – hangoztatta előadása során az ifjú kutató. Camb­ridge-dzsel nem szakadt meg a kapcsolata, két-három havonta utazik Angliába, ahol Da­vid Wales professzorral dolgozik együtt.
Dr. Fejér Szilárd szólt arról, hogy a hazai kutatás gyermekcipőben jár, a kutatókra úgy tekintenek, mint valami gittegylet tagjaira, s ez elég szomorú. El­mond­ta, haza szeretne térni szülőföldjére, minden vágya, hogy saját laboratóriumában folytathassa kutatómunkáját, ezért egy Szé­kelyföldi Kutatóközpont létrehozásának gondolatát is felvetette, amely azzal a céllal jöhetne létre, hogy felkarolja a régió tehetséges fiatal kutatóit.