Sportrendezvényre készültünk a hét végén – mert felkészítettek rá, hiszen előzetesen, miként azt jobb helyeken a sportversenyek szervezésében jártasok szokták tenni, a város írott és elektronikus médiáját megmozgató sajtótájékoztatót tartottak a szervezők –, s nem az lett.
Csalódottan kellett elkönyvelnünk, hogy ez a Kárpát Meditop Kupa közelebb állt a politikához, mint a sporthoz. Előcsalt belőlünk egy kérdést: miután a kosárlabda visszakozót fújt, most újra, mint évekkel korábban, Lechner Ferenc edzősködése idején, a kézilabdát szemelték ki politikusaink "zászlóvivőjüknek"?... Könyörgünk, ne tegyék. Ne, ne elevenítsék fel rossz emlékeinket!
Na de menjünk tovább. Nagy igyekezettel lapoztunk bele (magam és mások is) a műsorfüzetbe, s abban ahelyett, hogy a csapatokat mutatták volna be – ez lett volna a logikus és természetes, miután a Vajdaságból, Felvidékről, Budapestről érkeztek a résztvevők –, meg bajnokságaikban elért eredményeiket, a játékoskereteket, a füzetet teletömték politikusi "szónoklatokkal" – hogy ne használjunk sértő kifejezéseket. Nem mutatkozott ember, aki lelkendezett volna e szónoklatokat olvasva, de szemtanúi voltunk annak, ahogy visszadobták a füzeteket az asztalra, ilyen megjegyzéssel: Hát már itt sem hagytok békén!?!
Aztán, hogy minden jobb legyen, a rendezők lejáratták az amúgy sem színvonalas tornájukat a bíráskodással. Tisztelet a kivételeknek, nem volt szép, nem volt sportszerű bírói szerelésben "nyolcadik játékosként" beszállni a szentgyörgyi csapatba. A rendezői mivoltára egy kicsit is adó szervező nem teszi oda a szentgyörgyi együttes "patronját" (hogy a szurkolók egy részének szóhasználatával éljünk) bíráskodni, ráadásul még a döntőben is... El is "fütyülte" a döntőt, nem kis szégyenünkre. Ez a szentgyörgyi csapat nem volt rászorulva a bírói segédletre!!!
Végkövetkeztetésként csak annyit, hogy 2012. február 4–5-én volt egy kézilabdatorna, mely sajnos nem vonult be a nagy sportrendezvényeink sorába.
(nagymohai)
