– Milyen sikerélményei voltak tavaly?
– Sikernek tartom, hogy a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökséggel szemben véglegesen pert nyertünk, úgyhogy nem kell visszafizetnünk a két erdei utunk aszfaltozására nyert 3,5 millió lejt. Annak ellenére, hogy meg voltan győződve, igenis nekünk kell igazat adniuk, nagy megkönnyebbülést jelentett az ítélet kimondása. Ha elbukunk, több éven át minden pénzünk a törlesztésre ment volna el, illetve már megnyert pályázatoktól is elestünk volna. Az infrastrukturális befektetések közül a legnagyobb megvalósításnak azt tartom, hogy a szárazajtai iskola tavalyelőtt elkezdett javítását befejeztük. A szükséges pénzt – mintegy 450 000 lejt – szintén magunk teremtettük elő, de megérte: a külső-belső felújítással és a nyílászárók kicserélése által mondhatni új épülethez jutott a falu. Továbbá saját erőből, mintegy háromszázezer lej felhasználásával Nagybaconban sikerült ravatalozót építenünk. Szép és tetszetős lett, s már a hivatalos felavatás előtt használatba vette a falu, augusztustól már onnan temetkeznek. Mivel a többi falunak is megtetszett, úgy határoztunk, a következő esztendőkben mindenhova építünk egyet-egyet. A szárazajtai reformátusok jelezték, készek partnerségre lépni az önkormányzattal, úgyhogy még idén elindítjuk a dokumentáció összeállítását, s egy-két éven belül ott is felépül a ravatalozó.
– Miben értek el a tervezettnél kevesebbet?
– A kudarcok közé sorolom, hogy a már említett per miatt pályázati lehetőségektől estünk el – legalábbis ideiglenesen. Nem pályázhattunk például a Környezetvédelmi Alapnál Nagybacon és Kisbacon csatornahálózatának kiépítésére. A konfliktushelyzet feloldásával ezt idén – kiegészítve Magyarher­mánnyal – prioritásként fogjuk kezelni. A visszaszolgáltatásokkal sem úgy haladtunk, ahogy reméltem. Ebben nagy szerepet játszott az olaszteleki erdészet hozzáállása, hiszen miattuk a dokumentációt nem tudtuk összeállítani, s így 90–100 hektár erdő nem kerülhetett vissza jogos tulajdonosához. Bánkódom amiatt is, hogy nem találtunk senkit, aki a Kisbaconba vezető 45-ös községi utat javította, kátyúzta volna. A megyében ilyen feladatokkal egyedül a megyei útügyi vállalat foglalkozik, az pedig a mi kicsinek számító ügyünket nem tudta vállalni...
– Meglehetősen nagy port kavart a hír, hogy törpe vízi erőműveket telepítenének az innen eredő Barót patakára. A civilek tiltakoztak, de önök sem igazán örvendtek, hiszen a vízzel egyéb tervük volt. Hogy áll jelenleg az ügy?
– Azt hiszem, kijelenthetem, egészen biztosan nem fog megépülni a tervezett vízi erőmű. Tekintettel arra, hogy megvalósítása esetén befolyásolhatja Magyarhermány vízellátását, mi kedvezőül láttamoztuk az engedélyt.
– A népszámlálási eredményekről mit tudni?
– Fogytunk, jelenleg 4307-en vagyunk, kilenc esztendeje 196-tal többel számoltunk. A magyarság száma 3692 – ez 273-mal kevesebb, mint 2002-ben. Románnak hetvenketten vallották magukat, számuk negyvennel esett, a roma lakosság viszont 114-gyel nőtt, ma 540 főt számlál. Magyarhermány közössége harminchárom, Uzonkafürdőé pedig két fővel nőtt, máshol mindenhol csökkent a lélekszám. A legjelentősebb csökkenést Szárazajtán jegyez­tük, a falu népessége 12,3 százalékkal, azaz mintegy 97 fővel lett kisebb. A magyarázat, saj­nos, meglehetősen egyszerű: a fiatalok elmennek, a maradók egyre öregszenek és elhullnak.
– Tavaly ismét a vadállatok által okozott károk miatt volt hangos Erdővidék. Sikerült valamilyen megoldást találniuk?
– Az állattartó, illetve a növénytermesztő gazdák esetenként tényleg jelentős kárt szenvedtek, de már többen is kárpótlásban részesültek, miután a kármegállapítási jegyzőkönyvet felterjesztettük a brassói erdészeti vadgazdálkodási felügyelőséghez. A panaszok mintegy felét elismerték, és eddig megközelítőleg negyvenezer lej kártérítést fizettek ki a baconiaknak. Abban bízom, e gond kezelésére hamarosan kialakul egy módszer, s mind egyszerűbb lesz a kártérítést megkapni.
– Tavaly is jelentős összeggel támogatták az egyesületeket. Mit "kaptak" cserébe?
– Hetvenezer lejt különítettünk el támogatásokra, de nem csak az egyesületek, hanem az egyházak is kaptak, meg sportra is jutott. Ebből a pénzből szerveztük meg a fúvóstalálkozót, illetve zenészeink hasonló eseményekre utazhattak el, a Pásztortűz néptáncegyüttes több mint hetven gyermekkel szerepelt nem csak itthon, megszervezték a Barátság tánclépésben nemzetközi találkozót is. A Bodvaj Egyesület szeptember 30-án ismét Benedek Elek-emléknapot rendezett, de hasonlóan fontos munkát végzett a Konsza Samu Egyesület és a Benedek Elek Művelődési Egyesület, ők kézműves-foglalkozástól karácsonyváró délutánig mindent vállaltak. Nagyon hasznosnak tartom tevékenységüket, így idén még többel szeretnénk támogatni őket.
– Idén mit tartanak a legfontosabbnak?
– Nagybaconban és Kisbaconban a vízhálózatot építenénk meg. A dokumentáció még tavaly elkészült, az idén kért kiegészítés is hamarosan elkészül, a közbeszerzés is hamarosan elkezdődik. Folytatni szeretnénk az erdei utak korszerűsítését. Ez már régi terv, hiszen a pályázatot 2010 áprilisában tettük le, ám hiába nyertünk, az említett pereskedésünk miatt felfüggesztették az eljárást. Emiatt a másfél millió eurós beruházást lehetővé tevő szerződést csak nemrég, január 19-én írtam alá. A pénzből a magyarhermányi részen, a Feketé­ben 5,9 kilométeren, a nagybaconi Piliskében 4,14, Kisfenyősön 1,34, Setétpataknál 3,9, Száraz­ajtán Tekse­aranyosnál 3,3, a Súgónál pedig három kilométeren válik könnyen megközelíthetővé és kitermelhetővé az erdő. Nagy­bacon, Kisbacon és Magyarhermány csatornahálózatának kiépítéséhez a Környezet­védelmi Alaptól remélünk pénzt. Nagyon bízom abban, meg is kapjuk, hiszen a maximális pontszám elérése érdekében készek vagyunk húszszázalékos önrészt vállalni. Az összberuházás mintegy hétmillió lej, ám az ötödét három év alatt ki tudjuk fizetni.