Az új miniszterelnök beszédében közölte: nem akar teljesíthetetlen ígéreteket tenni, de óvatos bér- és nyugdíjemelést helyezett kilátásba a gazdaság teljesítményének függvényében. Az ellenzék azonban a szavazást követően közölte: az alkotmánybíróságon emel óvást a kormány beiktatása ellen, kifogásolva, hogy némely miniszterek esetében hiányzik a parlament szakbizottságainak véleményezése. A kormány beiktatása különben feszültséget okozott az ellenzéki pártszövetségen belül: a liberálisok ugyanis sérelmezték, hogy Victor Ponta, a szociál­demokraták elnöke felszólalt a parlamentben, és szokatlanul békülékeny hangot ütött meg.
A kormány beiktatásáról szóló szavazás kimenetele nem volt kétséges, miután a tegnapig habozó nemzeti kisebbségek frakciója is bejelentette, hogy feltételekkel ugyan, de támogatják Ungu­reanu csapatát. Végül 237 voksot kapott az új kabinet, ellene ketten szavaztak, az ellenzék képviselői ugyanis nem vettek részt az ülésen.
Parlamenti felszólalásában Ungurea­nu kifejtette: az előző kormány programját követi majd, nem áll szándékában teljesíthetetlen ígéreteket tenni, és csak "óvatos" bér- és nyugdíjemelést helyezett kilátásba. Megígérte, hogy amikor a lakosságot érintő kérdésekről kell döntést hozni, nem téveszti szem elől a civil szervezetekkel folytatott párbeszédet. Hangsúlyozta: folytatja az adócsalás és a korrupció elleni küzdelmet, amelyben továbbra is az Országos Korrupcióelle­nes Ügyészség és az Országos Feddhe­tet­len­ségi Ügy­nökség lesz a két fő pillér.
Az ellenzék honatyái nem vettek részt a szavazáson, Victor Ponta, a Szociál­demokrata Párt elnöke azonban elment az ülésre, és mintegy negyvenperces beszédet tartott, amelyből hiányoztak a vehemens támadások. Hangsúlyozta: pártja nem támogatja a kormányt, de partnerek lesznek olyan projektekben, amelyeket Románia nemzeti érdekei megkövetelnek. Arra kérte Ungureanut, ne folytassa a Boc-kormány politikáját a parlamenti felelősségvállalás tekintetében. Ponta beszéde kiütötte a biztosítékot a liberálisoknál: az alakulat vezetősége azonnal összeült, annak végén pedig Crin Antonescu elnök meg is jegyezte, "stilisztikai szempontból" nem tudnak azonosulni Ponta beszédével. Ennek ellenére abban megállapodtak, hogy együtt óvják meg az alkotmánybíróságon a kormány beiktatását, szerintük ugyanis nem tartották be a törvényes előírásokat a folyamat során. Azt kifogásolják, hogy némely miniszterek esetében a parlament szakbizottságai – kvórum hiányában – nem állítottak ki véleményezést.
A kormány Cotroceni-palotai eskütételén Traian Băsescu államfő megfogalmazta elvárásait is: új egészségügyi törvényt vár a kormánytól, de szeretné, ha az ellenzékkel is párbeszédet kezdeményeznének, és megállapodásra jutnának az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében.

Ungureanu és a magyarok
Mihai Răzvan Ungureanu önéletrajzában szerepel, hogy az angol, német és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke felidézte: Ungureanu részese volt a bálványosi folyamatnak, külügyi államtitkárként 2000-ben volt jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ onnan is ismerheti Ungureanut, hogy külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok: ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt Niculescu Tóni is. Ungureanu 2004-es külügyminiszteri kinevezése után rávette Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt, hogy első külföldi útjuk Budapestre vezessen. A kormányfő Oxfordban szerzett mesteri diplomát hebraisztikából, majd a jászvásári egyetem történelem tanszékén doktorált, tanulmányaiban a moldvai katolikus közösségekkel, a moldvai vallási asszimilációval foglalkozott. Egyik nyilatkozatában a területi autonómia helyett a decentralizációt szorgalmazta, a csángók kapcsán pedig kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a román elem "fantasztikusan erős" a csángókban, de a kutatás még nem ért véget.