A baj, az súlyosabb, mert többeknek az az érzése, hogy az idei gyengébb termés ellenére az értékesítés eljövendő útján is láthatatlan sorompók állnak. Súlyos a gond, mert úgy néz ki, hogy állambácsi ismét betartott a ,,székely valutának", november első felében pedig még mindig volt, és most is találni kiszedetlen krumplit.

— Van-e Önnek rálátása arra, hogy mi a baj? Sepsibükszádon, Aldobolyban, de másutt is a napokban szedték még a krumplit...

— A mi megyénk még jobban áll, inkább a többi megyében van nagyobb gond, Csíkban, Brassó megyében és Moldvában, ahol az egyik nagytermelőnek szinte száz hektár burgonyája még a földben volt. Kiszedését késleltette az esős idő.

— Milyen hatással volt az idei aszály a krumplitermelésre?

— Nagyon próbára tette a termelőket. Ha valaha szükség volt a szakmai tudásra, akkor most igen. Rá kell állni az intenzív technológiára, az előírás szerinti talaj-előkészítési és modern növényápolási módszerre. Harminc-harmincöt cm-es mélyszántást kell végezni, ez egyik feltétel a burgonya fejlődési környezetének kialakítására. A tárcsával, kombinátorral nem kell túlzottan és folyamatosan felaprózni a talajt, minden erővel azon kell lenni, hogy azt a kevés nedvességet, amit a talaj a tél és kora tavasz folyamán felgyűjt, raktározza magában, az benne maradhasson. A tavasszal megszikkadt talajon forgóboronával és nagyobb kapacitású traktorral egy menetben el lehet érni, hogy mély, apró és finom ágyat készítsünk a gumónak. Az egyszer elkészített magas és előírás szerinti bakhátat többet nem szabad bolygatni. A kézi vagy gépi kapálással sok nedvet veszít a föld. A mifelénk intenzíven használt természetes trágya és a műtrágyák feldolgozásához a krumplinak elsősorban vízre van szüksége. Itt is szabály: a víz az élet! Az idei szárazság nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is negatív hatással volt, mert előállott a népi nyelven varasodásnak nevezett jelenség: héjának megvastagításával a növény ugyanis igyekszik kevesebb vizet elveszíteni. Az ilyen héjú gumó pedig kevésbé piacos.

— Ez azt jelenti, hogy a termelőknek fel kellene készülniük az öntözésre, ha ismét jönne az aszály? Tehát ,,azért a víz az úr"?

— Igen, miért ne? Azt a mezei kutat, amiből nálunk egyre kevesebb van, vagy a közelben elfolyó patakocska vizét miért ne lehetne az ismert módokon felhasználni? Ha csak egy-két hektárra tudunk vizet juttatni, az már óriási előny, amikor száraz a nyár. Azokon a helyeken, ahol nagyon közel a talajvíz — ilyen Barátos vidéke —, nem nehéz kutat ásni. Dîmboviţa megyében, Luguleţ környékén, ahol szinte ezer hektár pityókát termelnek, nem létezik parcella, melynek a végén ne lenne kút, s azokból Honda-szivattyúk ne nyomnák a vizet. Az öntözéses termelés kihozza a befektetést.

— Az egyik mezőföldi faluban arról panaszkodtak, a ,,vizesek" tiltják, hogy például a Feketeügyből öntözhessenek. Van ennek törvénye?

— Segítettek ebben az évben országosan azokon, akik öntözéses termelést végeznek. Hektáronként hétmillió lejes támogatásban részesültek a központi rendszerből öntözők. Ha valaki hivatalosan igazolja a helyi tanácson keresztül, hogy helyi vízforrásból öntözött, támogatásban részesülhet. Egyébként is program készül az öntözéses rendszerek kialakítására.

— Ha száraz évet jósolnak a meteorológusok, mindegy, hogy milyen fajta burgonyát teszünk a földbe?

— Nem, mert vannak olyan fajtáink, melyek jól bírják a szárazságot, ellenállnak annak a bizonyos ,,hőstressznek": a régi fajta holland Sante vagy a Kondor, de főképp az Aladin. ,,Lappangnak" a szárazság alatt, s ha egy kevés vizet kapnak, akkor, mintha az utolsó száz méteren lennének, egyből ,,megugranak." Nekem Aladin fajtám a Széki dombon volt, Illyefava felé, ahol nem tudtam öntözni. A késői esőkkel kitűnő termést hozott.

— A hektárhozam szempontjából mit jelentett az idei aszály?

— Minimálisan 25—30 százalékos terméscsökkenést a tavalyi 14—15 000 kg-os átlagterméshez viszonyítva.

— Lehetne-e ,,biopityókát" — a régi májuskirályt, kiflipityókát, gülbabát — termelni a mi körülményeink között?

— Ezeknek a régi fajtáknak a génjeik már eltűntek, de hozzájuk hasonló holland fajtákat biopityókaként lehetne termelni, hisz éppen a mi megyénkben van egy olyan terület, mint a Veresvíz, ahol ezer méter tengerszint feletti magasságban megteremne. Erről is szó volt nemrég a brassói burgonyakísérleti kutatóállomás tudományos konferenciáján. Sajnos, az utóbbi évtizedekben nagyon kevés olyan hazai burgonyafajta jelent meg, mely megállja a sarat, holott Nyugaton — Hollandiában, Németországban — ebből valóságos kultuszt űznek. Ennek nyitja a kutatómunka, eredménye a versenyképes fajták tömeges megjelenése. Tudományos meggondolás nélkül ma egy farmer sem tud sikeresen termelni.

*

Bartha mérnök a sepsiszentgyörgyi Sol-Farm Kft. vezetője, s elmondta: több Kovászna megyei termelővel együtt vettek részt itt termelt krumplifajtáikkal a szakszövetség Burgonya-napján rendezett brassói kiállításán. Valami érdekeset, valami hasznosat örökké tanul még a tapasztalattal rendelkező szakember is — mondta. Érdekesség volt többek számára a németországi Europlant cég által kikísérletezett, a kiállításon bemutatott Bella Rosa krumplifajta, mert kiváló tulajdonságai miatt szalmakrumpli készítésére alkalmas. Ez már Kovászna megyében is jelen van. Chips-féleségek készítésére a Lady Clair és a Lady Roseta fajták alkalmasak. Ezeknek is lesz piacuk, mert Kökösben már egy ilyen burgonyafeldolgozót építenek.