A globális felzárkózó térségen belül a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa a legsebezhetőbb az euróövezeti adósságválság pénzügyi járványától, ami a bankszektorok közötti finanszírozási csatornákon terjedhet át a legrobbanékonyabb ütemben a térségre.
Mély recesszióba döntheti a térség gazdaságait a tulajdonos bankoktól érkező finanszírozás hirtelen megvonása – így vélekedtek legutóbbi helyzetértékelésükben londoni piaci elemzők. A Capital Economics felzárkózó térségi közgazdászai befektetőknek összeállított új, negyedéves áttekintésükben közölték: változatlanul az euróövezet felbomlására számítanak, és azt valószínűsítik, hogy az első távozó ország – a legnagyobb valószínűséggel Görögország – már ebben az évben elhagyja a valutauniót. A ház szerint az eurójegybank (EKB) által elindított hosszú távú refinanszírozási művelet – amelynek keretében az euróövezeti bankok alacsony kamatra vehetnek fel likviditáspótló hiteleket az EKB-tól – csökkentette annak a kockázatát, hogy a valutauniós pénzintézetek hirtelen leépítik térségi kitettségeiket, de a fokozatos leépítés kockázata változatlanul fennáll.
Pusztító hatás
A Capital Economics ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok zömének bankrendszereiben a kinnlevőség-betétállomány ráta jóval száz százalék felett jár, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai bankok helyi érdekeltségei a tulajdonos bankok kölcsöneiből finanszírozzák hitelkihelyezéseik jelentős hányadát. A Capital Economics elemzőinek erre alapuló becslése szerint, ha az euróövezeti tulajdonos bankok három év alatt például egyharmadával csökkentik térségi érdekeltségeik finanszírozását, az Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Horvátországban a hitelkiáramlás bővülési ütemét évente két százalékponttal vagy ennél is nagyobb mértékben fogná vissza, és ez hozzávetőleg fél százalékponttal lassíthatná az éves GDP-növekedési ütemeket ezekben az országokban.
Mivel azonban a cég azzal számol, hogy az euróövezeti válság végül a valutaunió széttöredezéséhez vezet, ebben a helyzetben "egyáltalán nem lenne bölcs dolog" kizárni annak lehetőségét sem, hogy Nyugat-Európa teljes körű pénzügyi válságba kerül, és ez a banki finanszírozások hirtelenebb megvonását okozza. A Capital Economics londoni közgazdászai szerint ez a forgatókönyv pusztító hatást gyakorolna a legsebezhetőbb közép-kelet-európai országok bankrendszereire. Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország és talán Ukrajna is arra kényszerülhetne, hogy újabb segítséget kérjen az IMF-től, és ezeknek az országoknak a GDP-növekedési üteme 4–5 százalékponttal is zuhanhatna.
Leépített kitettségek
A térséget fenyegető euróövezeti bankfinanszírozási kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet. A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap ismertetett legújabb, idei első régiós helyzetértékelése szerint a tavalyi harmadik negyedévben – 2009 óta először – az átalakuló országcsoport egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és úgy tűnik, a nyugat-európai bankok már 2011 ősze óta folyamatosan építik le kitettségeiket a térségben. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már tavaly ősszel megkezdődhetett – áll az EBRD londoni elemzésében.
Ugyanerről a kérdésről nemrég a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is összeállított külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben. A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tőke- és finanszírozási szűkösségekkel szembesülnek, és ennek kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése, különösen a kevésbé stratégiai jelentőségű piacokon.
