Ugróatléta volt az újkori olimpiák első bajnoka, név szerint a hármasugró amerikai James B. Connolly. Őt köszöntötte elsőként a győztesnek kijáró himnusz, ő fogott kezet elsőként György görög királlyal, aki az olimpiai győztesnek járó díjat átadta.
Magasugrás. Már az első újko­ri olimpia műsorán szerepelt. Technikája? Ollózó. Így aztán az eredmény is nagyon szerény. A fejlődéshez előbb technikát kellett csiszolni, stílust változtatni. Az újító szerepét az amerikai Horine vállalta kényszerűségből. Az elején ollózott ő is, aztán egyszer beszorult egy szűk udvarba, ott kellett edzenie. Hogy a nekifutótávot növelhesse, oldalról kellett a lécet megközelítenie. Az elrugaszkodó lábon is változtatott, a léchez közelebb esővel lökte el magát az anyaföldtől, s a levegőbe emelkedve "átgurult" a léc fölött. Megteremtette a "gurulótechnika" alapjait. A világcsúcs pedig néhány év alatt harminc centiméterrel javult. Horine a világon elsőként szárnyalta túl a bűvös két métert – 1912-ben 2,01 métert ugrott. Az olimpiai bajnokságot viszont Stockholmban honfitársa, Richards nyerte, Horine-nek meg kellett elégednie a bronzéremmel. S ha már az amerikaiaknál tartunk, hadd mondjuk el, ők nyerték sorozatban a játékok magasugrószámát. Úgy tűnt, így lesz ez 1932-ben is, igen ám, de jelentkezett a kanadai szövetségnél egy Amerikában tanuló diák, civilben magasugró, egészen pontosan McNaughton, aki már több versenyen felkapaszkodott a dobogó harmadik fokára. Sőt, részt is vett a torontói válogatón, s megnyerte azt, aztán mint aki jól végezte dolgát, visszatért Los Angelesbe, hogy folytassa tanulmányait, s itt várta türelmetlenül, hogy érkezzen már az a bizonyos kanadai meghívó. A kanadaiak megfeledkeztek róla, mert a torontói válogatót követően alaposan utánanéztek McNaughton korábbi szerepléseinek, s bizony nem a legbiztatóbb képet kapták. Néhány harmadik hely s a 195 cm körüli eredmények úgymond elriasztották a kanadai szövetség vezetőit. Igen ám, de McNaughtont nem akármilyen fából faragták. Alighogy megérkezett Los Angelesbe, a játékok helyszínére a kanadai csapat, az egyetemista jelentkezett a vezetőknél, akik az elején tudni sem akar­tak róla, aztán hogy szabaduljanak tőle, hát nevezték a játékokra... McNaughton nem maradt adós, minden eddigi eredményét messze felülmúlva, 1,97 méteres ugrásával olimpiai bajnokságot nyert Kana­dának, megszakítva a férfi magasugrás amerikai egyeduralmát. Négy évvel később az olimpiai magasugrás aranyérmese csak az lehetett, aki túlszárnyalta a két métert. (Itt hadd engedjünk meg egy zárójelt: a berlini olimpiát megelőzően a baróti származású pécsi diák, Bodosi Mihály elsőként Európában túlszárnyalta a két métert, s csak azért nem került fel eredménye a csúcslistára, mert a szabályok szerint a csapatversenyeken elért eredményeket nem lehetett hitelesíteni. Misi bácsi egyébként részt vett a berlini olimpián, de csak 196 cm-re futotta erejéből.) Ez az amerikai világrekorder Johnson volt. Johnson társrekor­dere, Albritton közben ugrótechnikát módosított, ő vezette be a "hasmánt technikát". E technikának köszönhetően léptek be az európaiak a magasugrók élmezőnyébe. A sort a grúz Savlakadze nyitotta meg a római olimpián, aztán jött a szovjet Valerij Brumel, aki 228 cm-re emelte a világcsúcsot. S hogy nem magasabbra, abban súlyos balesete akadályozta meg. Míg Brumel gyógyulgatott, az amerikai Fosbury egy új technikát szabadalmaztatott – a floppot. Ezen új stílusnak köszönhetően emelkedett 2,45 fölé a világcsúcs.
A lányok 1928-ban kapcso­lódtak az olimpiai küzdelembe. Catherwood, Shiley, Csák Ibolya, MacDaniel sorra iratkozott fel az aranyérmesek névsorába – Csák Ibolya úgy, hogy először 160 centiméternél hármas holtverseny alakult ki, aztán a 162-t egyedül átugorva megnyerte a bajnoki címet és az aranyérmet –, aztán jött a bánsági szőkeség, Balázs Jolán, aki az olimpiák történetében elsőként védte meg bajnoki címét – tudjuk, volt egy Meyfarth is, aki viszont nem megvédte, hanem visszahódította címét –, és aki öt év leforgása alatt tizennégyszer írta át a világrekordot, 175 cm-ről 191-re emelve azt. Róla mondták: "ha száz évig ugrik, száz évig győz".
Rúdugrás. A müncheni olimpiáig szigorúan amerikai monopóliumnak tekintették, 1972 után európai szám lett. Az olimpiai bajnokok névsorában viszont csak egy név szerepel kétszer, a Bob Richardsé. Ő volt az olimpiák "repülő plébánosa" egy olyan korszakban, amikor minden idők legjobb rúdugrója Warderman (17 éven át tartotta a világcsúcsot – a 4,77 m-t még 1942-ben megugrotta – egy bambuszrúddal!!!) névre hallgatott. A sors kegyetlen játéka, hogy ez a csodálatos rúdugró olimpiai aranyérem nélkül maradt... Az utóbbi évtizedet a "repülő cár", Szergej Bubka uralta, aki nyert olimpiai aranyérmet, néhány világbajnokit, és döntött sok-sok világrekordot. Ő volt az első, aki túlszárnyalta a bűvös hat métert – 6,14-nél állt meg.
Távolugrás. Még egy amerikai szám. Egy svéd (Pettersson), egy angol (Davies) s egy keletnémet (Dombrowski) név a győzteslistán csak arra jó, hogy feloldja az egyhangúságot. A bajnokok bajnokának sok ideig Bob Beamont tekinthettük, hiszen ő már 1968-ban a mexikóvárosi játékokon "átugrott a XXI. századba", de aztán jött Carl Lewis a maga mesternégyesével (négy olimpián nyerte meg sorozatban a távolugrást), s közben túlszárnyalta Beamon mexikói olimpiai rekordját is, anélkül, hogy világcsúcstartó lett volna (a világcsúcsot Powell tartotta 895 cm-rel)... A lányok olimpiai bajnokainak névsorát a magyar Gyarmati Olga nyitotta meg, de akkor még hat méter alatt szökdelt a mezőny. Később jóval hét méter fölött szárnyaltak a legjobbak, köztük a román Viscopoleanu, Cusmir... Történhetett valami, mert e szárnyalásban bekövetkezett egy megtorpanás, mely visszahozta hét méter alá a teljesítmény általánosát.
Hármasugrás. A címvédők – Prinstein, da Silva, Szmidt – versenyszáma, de melléjük felzárkózott egy mesterhármast is magáénak mondó atléta, a szovjet Viktor Szanyejev. Barcelonában az amerikai Conley túlszállt a bűvös 18 méteren (de eredményét nem hitelesítették világcsúcsként, mert a megengedettnél erősebb hátszélben érte el). Na persze, a világcsúcs azért túlnőtt a 18 méteren az angol Ed­warsnak köszönhetően.
Már nem szerepelnek olimpiai számként a helyből ugrások, pedig ezeknek is volt egy csodálatos hőse, az amerikai Ray Ewry, aki 1904-ben három olimpiai aranyérmet szerzett, a játékokon pedig összesen nyolcat. Ray gyerekkorában gyermekbénuláson eset át, orvosa azt tanácsolta, hogy mozogjon sokat, ugráljon még többet. Nos, betartotta orvosa tanácsait. Ezt ha akarná, se tudná letagadni.

Férfiak
Év Magasugrás Rúdugrás Távolugrás Hármasugrás
1896 Clarck Ellery (EÁ) 1,81 Hoyt William (EÁ) 3,30 Clarck Ellery 6,35 Connoly James (EÁ)13,71
1900 Baxter Irving (EÁ) 1,90 Baxter Irving 3,30 Kraenzlein Alvin (EÁ) 7,18 Prinstein Meyer (EÁ) 14,47
1904 Jones Samuel (EÁ) 1,80 Dvorak Charles (EÁ) 3,50 Prinstein Meyer 7,34 Prinstein Meyer 14,35
1908 Porter Harry (EÁ) 190,5 Cooke Edward (EÁ) 3,71 Irons Francis (EÁ) 7,48 Ahearne Thimohy (Nbr) 14,92
1912 Richards Alma (EÁ) 1,93 Babcock Harry (EÁ) 3,95 Gutterson Albert (EÁ) 7,60 Lindblom Gustaf (Své) 14,76
1920 Landon Richmond (EÁ) 193,5 Foss Frank (EÁ) 4,09 Petersson William (Své) 7,15 Tuulos Vilho (Fin) 14,50
1924 Osborn Harold (EÁ) 1,98 Barnes Lee (EÁ) 3,95 Dehart H. Williams (EÁ) 7,44 Winter Anthony (EÁ) 15,525
1928 King Robert (EÁ) 1,94 Carr Sabin (EÁ) 4,20 Hamm Edward (EÁ) 7,73 Oda Mikio (Jap) 15,21
1932 McNaughton Duncan (Kan) 1,97 Miller William (EÁ) 431,5 Gordon Edward (EÁ) 7,64 Nambu Csuhei (Jap) 15,72
1936 Johnson Cornelius (EÁ) 2,03 Meadows Earle (EÁ) 4,35 Owens Jess (EÁ) 8,08 Tadzsima Naoto (Jap) 16,00
1948 Winter John (Au) 1,98 Smith Guinn (EÁ) 4,30 Steele William (EÁ)782,5 Ahman Arne (Své) 15,40
1952 Dawis Walter (EÁ) 2,04 Richards Robert (EÁ) 4,55 Biffle Jerome (EÁ) 77,57 F. da Silva Adhemar (Bra) 16,22
1956 Dumas Charles (EÁ) 2,12 Richards Robert 4,56 Bell Gregory (EÁ) 7,83 F. da Silva Adhemar 16,35
1960 Savlakadze Robert (Szu) 2,16 Bragg Donald (EÁ) 4,70 Boston Ralph (EÁ) 8,12 Szmidt Józef (Len) 16,81
1964 Brumel Valerij (Szu) 2,18 Hansen Frederick (EÁ) 5,10 Davies Lynn (NBr) 8,07 Szmidt Józef 16,85
1968 Fosbury Richard (EÁ) 2,24 Seagren Robert (EÁ) 5,40 Beamon Bob (EÁ) 8,90 Szanyejev Viktor (Szu) 17,39
1972 Tarmak Juri (Szu) 2,23 Nordwig Wolfgang (NDK) 5,50 Williams Randy (EÁ) 8,24 Szanyejev Viktor 17,35
1976 Wszola Jacek (Len) 2,25 Slusarski Tadeusz (Len) 5,50 Robinson Arnie (EÁ) 8,35 Szanyejev Viktor 17,29
1980 Wessig Gerd (NDK) 2,36 Kozakiewicz Wladislaw (Len) 5,78 Dombowszki Lutz (NDK) 8,54 Uudmäe Jaak (Szu) 17,35
1984 Mögenburg Dietmar (NDK)2,35 Quinon Pierre (Fr) 5,75 Lewis Carl (EÁ) 8,54 Joyner Al (EÁ) 17,26
1988 Avgyejenko Gennagyij (Szu) 2,38 Bubka Szergej (Szu) 5,90 Lewis Carl 8,72 Markov Hriszto (Bul) 17,61
1992 Sotomayor Javier (Ku) 2,34 Taraszov Makszim (FÁK) 5,80 Lewis Carl 8,67 Conley Michael (EÁ) 18,17
1996 Austin Charles (EÁ) 2,39 Galfione Jean (Fr) 5,92 Lewis Carl 8,54 Harrison Kenny (EÁ) 18,09
2000 Kljugin Szergej (Or) 2,35 Hysong Nick (EÁ) 5,90 Pedroso Ivan (Ku) 8,55 Edwards Jonathan (Nbr) 17,71
2004 Holm Stefan (Své) 2,36 Mack Timothy (EÁ) 5,95 Phillips Dwight (EÁ) 8,59 Olsson Christian (Své)17,79
2008 Szilnov Andrej (Or) 2,36 Hooker Steve (Au) 5,96 Saladino Irving (Pan) 8,34 Evora Nelson (Por) 17,67
2012 ............................ .................................... .............................. ......................................
Nők
1928 Catherwood Ethel (Kan)1,59 – – –
1932 Shiley Jean (EÁ) 165,7 – – –
1936 Csák Ibolya (Ma) 1,60 – – –
1948 Coachman Alice (EÁ) 1,68 – Gyarmati Olga (Ma) 5, 69,5 –
1952 Brand Esther (Daf) 1,67 – Williams Yvette (ÚZ) 6,24 –
1956 McDaniel Midred (EÁ) 1,76 – Krzesinska Elzbieta (Len) 6,35 –
1960 Balázs Jolán (Ro) 1,85 – Krepkina Vera (Szu) 6,37 –
1964 Balázs Jolán 1,90 – Rand Mary (NBr) 6,76 –
1968 Rezkova Miloslava(Csz) 1,82 – Viorica Viscopoleanu (Ro) 6,82 –
1972 Meyfarth Ulrike (NSZK) 1,92 – Rosendahl Heidemarie (NSZK) 6,78 –
1976 Ackermann Rosemarie (NDK) 1,93 – Voigt Angela (NDK) 6,72 –
1980 Simeoni Sara (Ol) 1,97 – Kolpakova Tatjana (Szu) 7,06 –
1984 Meyfarth Ulrike 2,02 – Cusmir Anisoara (Ro) 6,96 –
1988 Ritter Louise(EÁ) 2,03 – Joyner Jackie (EÁ) 7,40 –
1992 Henkel Heike (Né) 2,02 – Drechsler Heike (Né) 7,14 –
1996 Kosztadinova Sztefka (Bul) 2,05 – Ajunwa Chioma (Nig) 7,12 Kravec Inessza (Uk) 15,33
2000 Jeleszina Jelena (Or) 2,01 Dragila Stacy (EÁ) 4,60 Drechsler Heike 6,99 Marinova Tereza (Bul) 15,20
2004 Szleszarenko Jelena (Or) 2,06 Iszinbajeva Jelena (Or) 4,91 Lebegyeva Tatyjana (Or)7,07 Mbango E. Francoise (Kam) 15,30
2008 Hellebaut Tia (Bel) 2,05 Iszinbajeva Jelena 5,05 Maggi Maurren Higa (Braz) 7,04 Mbango E. Francoise 15,39
2012 ........................... ................................. ................................. ..............................