Ponta szerint azért is kí­vánatos az RMDSZ parlamenti jelenléte, mert egy demokratikus országban rossz lenne, ha olyan jelentÅ‘s kisebbségnek, mint a magyar, nem lenne képviselete. Le­szögezte továbbá: azért is lenne jobb, ha az RMDSZ megÅ‘rizné parlamenti jelenlétét, mert TÅ‘kés László pártja soha nem volt és nem is lesz tár­gyalópartner a Szociál-Li­berális Szövetség számára. Szerintük TÅ‘kés politizálása "szélsÅ‘séges, majdnem fa­siszta", hasonlít például az Orbán Viktor pártjáéhoz vagy a Jobbikéhoz. Hangsúlyozta: nem volt és nem lesz soha ellenséges a magyar közösséggel szemben, "sem sovén, sem szélsÅ‘séges".
A Szociáldemok­rata Párt magyar közösség felé irányuló ajánlatát firtató kérdésre Ponta elmondta: a Năs­tase-kormány idején sok jogot elértek a magyarok, ugyanígy történt a Tă­riceanu-kormány idején is, éppen ezért szerinte senki sem vádolhatja a Szo­ciáldemokrata Pártot vagy a liberális kormányzást a ma­gyar közösséggel szembeni ellenséges maga­tartással. Hoz­záfűzte: az ellenzéki szövetség azon döntése, miszerint nem akarnak az RMDSZ-szel kormányozni, politikai jellegű, Å‘k pártként tekintenek a szövetségre.
Arról is beszélt: a Ko­vászna és a Hargita megyei románok azért érzik elhagyottnak magukat, mert ebben a két megyében – politikai okokból, az RMDSZ szavazataitól való függÅ‘ség miatt – nem a kormány, hanem az RMDSZ vezet. Szorgalmazta továbbá a Buzău, Vrancea és Konstanca megyei prefektusok megbüntetését, mert a hóviharok közepette pártpolitikát folytattak, nem támogatták a megyei tanácsot, de szerinte a Hargita és a Ko­vászna megyei prefektus tevékenységét is meg kellene vizsgálnia az új kormánynak.
A Hargita és a Kovászna megyei prefektusokról Ponta azt mondta: nem követik a törvények betartását, például az új tanügyi törvény alkalmazása során a román gyermekekkel kapcsolatos finanszírozás ügyében, továbbá szerinte törvénytelen feltéte­leket támasztanak a köztisztviselÅ‘i vizsgákon, és a diszk­riminációellenes tanács döntéseinek alkalmazásával is gondok vannak.