A kérdésre a válasz első része szintén kérdés volt: te szereted a sárga csekkeket, amelyeken minden nagy tételünket (gáz, víz, villany, telefon stb.) befizetjük? Ki az az ütődött, aki ezt szereti? – hangzott a válasz. Nos, ma minden összeg, amit befizetünk, külföldi zsebben köt ki, hisz a felsoroltakból már semmi sincs magyar kézben. A miniszterelnök azt szeretné, azt akarja, hogy ez ne így legyen, hogy amit befizetünk, itthon maradjon, minket gyarapítson. Elkerekedett szemekkel nézett rá a vállalkozó: ezt én nem is gondoltam volna, így már értem, mi mozgatja őt, igaza van – mondta.
Bizony sokan vannak, vagyunk így. Szajkózzuk, amit a média sugall, suttog, harsog, amit a még mindig néhai hatalmuk után ácsingózó neoliberális bagázs által betanított "jól értesültek" sejtetnének, saját fejünket egyre ritkábban használjuk gondolkodásra.
Új alapokról, az ország, a nemzet új fundamentumáról beszélt országértékelőjében a kormány első embere, és hasonlóképpen saját új szellemi, lelki, hitbéli alapjainkról beszélt Kis-Rigó László püspök is. Arra biztatott, hogy mielőtt balga dolgokért kérnénk isteni segítséget, gondolkodjunk picit, és tegyünk is mindazért, amit szeretnénk, s akkor van értelme Istenhez fohászkodni. A civilek mozgolódnak itthon is, sőt, már határon is átnyúlnak karjaik, már létezik az összmagyarságban gondolkodó Civil Együttműködési Tanács. De most alakul a páneurópai patrióta (hazafi, pénzügyi, gazdasági rabszolgaságot elutasító) mozgalom is. A nemzeti kormányok pedig egyre inkább felismerik, hogy nagyon kellenek a civilek, egyáltalán: a szövetségesek.
Szövetségeseket keres és talál is hál’ Istennek egyre inkább az ország első embere is. A kormányerőt adó pártszövetség – a nehéz idők ellenére – példátlanul őrzi népszerűségét, és annak ellenére, hogy hibákat vét, hogy néha káderpolitikája is hagy kívánnivalót, mégis ott áll még mindig mögötte egy mérvadó többség, hisz érzik, hogy ma Magyarországon csak a szövetség megkötése, megtartása, erősítése és kiszélesítése az egyetlen kiút. Ha ez a belső szövetség előbb átnyúl a határokon a testvéri magyarok felé, majd távolabbi kezek után kutat (lásd a lengyelek, csehek, baltikumbeliek kiállását mellettünk az EP-ben), akkor van keresnivalónk még. S ha mindezt úgy tesszük, hogy a világra is figyelünk, akkor észrevehetjük, hogy távolabb is vannak, akik hozzánk hasonlóan másként gondolják (Kína, India, arab világ stb.), mint a minket is kiszipolyozni akaró nemzetközi pénzvilág. Az eddig borúlátó Bogár László is ezért optimistább ma. Ő is érzi ezt a szövetségkötési lehetőséget, s azt tanácsolja, ne engedjünk a "3 v"-nek: valutaalap, védelmi pénz (értsd hitelek), verőlegények (értsd bankárvilág és brókerek).
Persze, nem botorul, szembemenve a széllel (egy csatát épp most veszítettünk el, de a háborút messze nem), hanem saját isteni szövetségünk megerősítése után az előbb felsorolt lehetséges minden társunkkal együtt tegyük ezt. De tegyük.