somag helyett most már inkább hagynák csődbe menni Görögországot – írta tegnap a Financial Times. A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup jövő hétfőre halasztotta a görög segélycsomag megvitatására eredetileg tegnapra összehívott tanácskozását, és ezt Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke azzal indokolta, hogy Görögország nem teljesítette a második EU/IMF-segélycsomag folyósításának előfeltételeit.
A Financial Timesnak azonban "magas beosztású európai illetékesek" elmondták: az euróövezeti pénzügyminisztériumok vezető tisztviselőiből álló euró-munkacsoport előző napi ülését "egyre szélesedő megosztottság" jellemezte abban a kérdésben, hogy Gö­rögországnak egyáltalán szabad-e bizalmat szavazni egy újabb segélycsomaggal. A késés a lap szerint növeli annak kockázatát, hogy Görögország már a jövő hónapban törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy lejár egy 14,5 milliárd eurós kötvényadósság. Az euróövezeti kormányok egy csoportja azonban – különösen azok az országok, amelyek még megőrizték lehető legjobb, "AAA" hitelminősítői adósosztályzatukat – már nem hisz abban, hogy Görögország valaha is teljesíteni fogja az alku alapján ráháruló kötelezettségeket – áll a Financial Times írásában. A lap szerint "keményvonalas német, holland és finn illetékesek" most már egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy engedjék Görögországot csődbe menni.
Társadalmi robbanás fenyegeti Görögor­szágot, ahol a kormány újabb húsbavágó megszorító intézkedéseket fogadott el, hogy hozzájusson a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által biztosított második hitelcsomaghoz. Eközben egyre többen alszanak az utcákon, és a lakosság kétségbeesése sosem látott mértékben nő – írta a The Guardian brit napilap. Több ezren tüntettek a görög parlament előtt, amikor a törvényhozás vitát kezdett a szóban forgó 130 milliárd eurós hitelcsomagról, amely Lukasz Papadémosz miniszterelnök és szövetségesei szerint az egyetlen megoldás a gazdasági összeomlás és a társadalmi káosz elkerülésére. Ám a politikusok – párthovatartozástól függetlenül – korántsem biztosak ebben, ráadásul kivétel nélkül úgy hiszik: akár elfogadják az új mentőcsomagot, akár nem, "átkozottak lesznek".
Helena Smith, a londoni lap újságírója – aki több mint két évtizede tevékenykedik athéni tudósítóként – szokatlan feszültségről számol be a görög fővárosból, ahol a bérek és nyugdíjak könyörtelen megvágása, az adóemelések és kiadáscsökkentő reformok önmaga árnyékává tették Görögországot. Az immáron ötödik éve recesszióban lévő égei állam napról napra jobban szétfoszlik a varrásai mentén; késő éjjel férfiak és nők guberálnak a szemetesekben, és egyre többen válnak hajléktalanná – derült ki a Smith által felvázolt hangulatképekből. Az Eurostat múlt heti felmérése szerint a szegénység a görög társadalom több mint egyharmadát nyelte el: a munkanélküliek száma meghaladta az egymilliót, amivel egy hónap alatt rekordmagasságba, 19 százalékról 20,9 százalékra emelkedett az állástalanok aránya.
"Semmi sem működik. Senki sem fizet többé senkinek, az állam nemhogy egyszerűen omladozik, hanem teljes pangásban van" – mondta ezzel összefüggésben Giorgosz Kircosz jeles politikai kommentátor. "Ezeknek a fiúknak tényleg el kellene veszíteniük állásukat. Mindenben elszámították magukat" – mondta az ország mentőcsomagját összeállító nemzetközi trojkára – az Európai Bizottságra, az IMF-re és az Európai Központi Bankra – utalva. Kircosz azon véleményének adott hangot, hogy megértette a rendőr szakszervezeteket, amelyek az említett tárgyalódelegáció letartóztatását követelték. "Talán igazuk van" – jegyezte meg.
Ilyen beszédmód és közhangulat mellett könnyen belátható, hogy a politikusok miért nem mernek még több terhet rakni a lakosságra. Mára a két évvel ezelőtti IMF, haza! típusú falfeliratokhoz képest Gyilkos bankárok és Nem leszünk rabszolgák dühös graffitik olvashatók. Az utca ismét forrong, az ellenállás csökkenésének semmi jele, a költségcsökkentő reformokat ellenző baloldal támogatottsága napról napra nő, beleértve a militáns Kom­munista Pártot. "Statáriumot kell bevezetni a szóban forgó intézkedések életbe léptetéséhez" – mondta Giorgosz Kircosz.
A The Guardian azonban egy másik összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan kikerülhetetlennek látják a megszorító intézkedéseket, mondván, hogy az ország már úgyis csődbe jutott. "Essünk túl rajta. Akkor tudnánk, hogy mindössze 250 eurónk van egy hónapban, és újrakezdhetnénk" – idézte a lap egy neve elhallgatását kérő oktatásügyi tisztségviselőt. "Ez nem az emberek Európája, amiről álmodtunk" – tette hozzá.