A megyei tanács tegnapi ülésén többségi szavazattal elosztották a különböző – kulturális, egyházi, ifjúsági és sport, szabadidős, oktatási és tudományos célokra kiírt – pályázatok alapján nyújtandó támogatások összegét.
Tamás Sándor elnök elmondta, most is, mint az utóbbi négy évben, a kulturális autonómia jegyében a célra szánt összeg húsz százaléka fölötti döntést a román közösség képviselőire bízták. Ez a módszer él Európában, s ezt várjuk mi is el Bukaresttől – tette hozzá.
Kulcsár-Terza József (MPP) rákérdezett: miért kap a zágonbárkányi ortodox egyházközség oly kirívóan nagy összeget, jelesen 80 ezer lejt? Az elnök elmondta, pontosan az ismertetett elv alapján. A román közösség képviselői úgy ítélték meg, hogy erre a tervre összpontosítják a rendelkezésükre álló összeg 99 százalékát. Az ő közösségükről van szó, az ő döntésük, így van rendjén. Ezenkívül mindössze két román program nyert kis összegű támogatást, s összesen 125 magyar program között osztották el a magyar közösséget illető részt. Ez utóbbiba nem szóltak bele a másik nemzetiség képviselői.
Az elv szép, de nem kellene minden esetben alkalmazni – mondotta Tulit Attila (MPP). Például a szóban forgó terv szerint Zágonbárkány fölé a hegyre egy húsz méter magas vaskeresztet akarnak állítani, mint a "hálaadás szent keresztjét". Ez, a vélhetően még Kézdiszékről is látható vaskereszt sérti a közízlést – érvelt a tanácstag. Tamás Sándor válaszában megismételte, hogy nem kívánnak beleszólni a román közösség ügyeibe, különben ha az építmény valamilyen feltételeknek nem felel meg, ott vannak a szakintézmények, mint az építkezési felügyelőség, azok végzik feladatukat. Az elnök – aki azt is megjegyezte, Kézdiszékről nem látszik a kereszt – még odaszólt, hogy az MPP-frakció a minap még a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazás tervezete során Bodzavidéket kiiktatta Székelyföldből, most miért szól bele? Tulit Attila nem tartotta helyénvalónak, hogy a vaskereszt és az autonómia között párhuzamot vonjanak.
