Aggódó EP-állásfoglalás
A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg tegnap Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. Az elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben".
Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöld pártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. * A magyar belügyekbe való avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették egyebek között az EP Magyarországról szóló állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok, a szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt. A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. * "Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól" – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott. * Az EP-állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje, és a dokumentum az európai gondolatnak okoz valódi kárt – hangsúlyozta Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke. Gyürk szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető "párthatározatnak" is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi.