Mindezt nem a helyi költségvetés terhére, hanem pályázatból valósítanák meg — egyelőre azonban elhalasztotta a tanács a döntést, mert a gazdasági bizottság sem jutott közös nevezőre, ennél azonban többet nyomott a latban, hogy a szakértői felmérés szerint a környező épületek biztonságát ,,maximálisan veszélyeztetnék" a munkálatok. A dr. László Attila által ,,elmélyülten és kellő felelősséggel" elkészített geotechnikai tanulmányt Kónya Ádám tanácstag ismertette: a kiszemelt területen meglehetősen üledékes, laza a talajszerkezet, amely a földrengés hullámait a legjobban közvetíti; statikai, szilárdságtani tanulmány még nem készült, pedig ennek kellene megválaszolnia azt, hogy a szomszédos — alapozásuk és beépítésük mélységét, minőségét, anyagát és idejét tekintve egyenként különböző — házakat miképpen érintené egy ilyen, nagy erőgépekkel történő beavatkozás. Kónya emlékeztetett arra, hogy három év alatt három bővített épület omlott össze a megyeszékhelyen (legutóbb a Daczó utcában), és mindegyik statikai tanulmány alapján kapott engedélyt — azaz ezt sem lehet akármilyen szakemberre bízni. A javaslatot tehát nagyon meg kell rágni, és ráadásul régészeti ásatásokat is kellene végezni, mert ,,városunkban soha nincs lelet", noha építkezések folynak, és az esketési ház sarkánál is kerültek elő kerámia- és égettcserép-darabok, jó lenne a feltárást még idejében megejteni. Ami pedig a formát illeti, az urbanisztikai bizottság elnöke ,,emberibb homlokzatot" szeretne e régi udvarban látni. A további vitát bizonytalan időre elnapolták.