A kisebbségi oktatásért felelős tisztségviselő az RMDSZ meghívására érkezett Kovászna megyébe, az elmúlt két nap alatt kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi iskolákat látogatott meg, melyeknek vezetőit arról igyekezett meggyőzni, hogy vegyenek részt az oktatási törvénytervezet közvitájában, amit az RMDSZ közbenjárására a szaktárca az EP-választások utánra napolt el.
A törvénykezési vita 2005-től folyik, egyéves előkészület után született meg az első törvénytervezet, azóta sok változat készült még. Murvai László minisztériumi tanácsos az iskolaigazgatókkal tartott találkozón elmondta, a tanügy rákfenéje, hogy 1990 óta csupán egyetlen oktatási miniszter volt hatalmon a teljes mandátum idejére, a folytonos minisztercsere pedig azzal járt, hogy mindig mindent elölről és másként kezdtek el. A legutóbbi tervezet, amit a szaktárca a szakszervezetekkel egyeztetett, a kisebbségi oktatásra vonatkozó huszonkét javasolt cikkelyből csupán ötöt tartalmaz — hangsúlyozta Murvai, aki ismertette az oktatási ciklusok tervezet szerinti átszervezését, ami többek között óvoda előtti fejlesztő tanítást, az utolsó óvodai év iskolába költöztetését jelentené, a gimnázium a IX. osztállyal fejeződne be, lenne rövid, közép- és hosszú távú (XIII. osztályos) szakoktatás, és bevezetnék az egy-, két-, illetve hároméves iskola utáni továbbképzést.
Keresztély Irma főtanfelügyelő azt kifogásolja, hogy a törvénytervezetbe nem kerültek bele a háromszéki pedagógusok javaslatai, s lévén, hogy kerettörvényről van szó, és az alkalmazási szabályzókat mindig az éppen hatalmon lévő minisztériumi vezetés elvárásai szerint állítják össze, ami nem szerepel tételesen a törvényben, annak betartása nem kérhető számon. Pásztor Gabriella szerint még nincs veszve minden, a történelem és földrajz anyanyelven történő tanítása már bekerült a jogszabály tervezetébe, a román nyelv oktatásáról még nem egyeztettek, de már van sajátos tanterv, éppen csak törvény kell hozzá, mely engedélyezné az alkalmazását.
